városi tanácsos és országgyülési követ, szül. 1686. nov. 27. Késmárkon (Szepesm.), hol atyja K. Jakab városbiró volt, kit Heister cs. tábornok 1709-ben mint Rákóczi párthivét gyanuból ártatlanul lefejeztetett. Fia atyja sirja felett fogadást tett, hogy atyja nevéről e gyanu szennyét lemossa s azt megboszulja. Bécsbe ment s ott véletlenül egy tiszttel találkozik, ki séta alkalmával, anélkül, hogy tudná kivel beszél, eldicsekszik, hogy ő oka annak, miszerint Kray Jakab késmárki biró lefejezetett, mert az adott kegyelemmel a fogoly ellenségeinek megvesztegetése folytán szándékosan késett, míg Kray kivégeztetett. Az ifju erre felbőszült, a tiztet kihivta s megölte. Hogy a tiltott párbaj büntetését kikerülje, idegen név alatt egy dragonyos ezredbe állott. 1717. aug. 16. Belgrádnál kitüntette magát és főhadnagy lett. Az 1718. júl. 21. béke után hazament Késmárkra s magányába vonulva a tudományoknak élt. 1741-ben, midőn minden nemes fegyvert fogott, Szirmay Tamás ezredébe állott kapitányi ranggal. A francziák elleni hadjáratban kitüntette magát és Prága bevételét főleg K. eszközölte bátor csapataival. Az 1745. decz. 25. drezdai béke után ismét ősi lakába tért és a városnál tanácsos, 1751-ben pedig a város országgyűlési követe lett. Meghalt 1753-ban Pozsonyban. Fia volt a hires Kray Pál báró tüzértábornoknak.
Munkája: Merkwürdige Begebenheiten der königl. Freistadt Käsmark. Wien, 1774. (Kéziratából kiadta a K. k. priv. Anzeigen IV. Jahrg. 54., 60., 70., 87., 111. 1.)
Horányi, Memoria II. 442. l.
Kölesy és Melczer, Nemzeti Plutarkus. Pest, 1816. III. 75-86. l.
Melzer, Jakob, Bibliographien berühmter Zipser. Kaschan u. Leipzig. 1833. 108-114. l.
Közhasznú Esmeretek Tára VII. 3936. l.
Honderű 1846. II. 18. sz. Fejér Pál (Vasvári).
Nagy Iván, Magyarország Családai VI. 757. l.