Kezdőlap

Krivácsy József, (alsó-szalóki),

nyug. m. kir. államvasuti főmérnök, 1848-49. honvéd vártüzér főparancsnok, szül. 1821. febr. 18. Olasziban (Szepesm.); a gymnasiumot Lőcsén és Miskolczon járta; a bölcseleti tanulmányokat Kassán elvégezve, 1838. aug. 1. a katona pályára lépett a cs. kir. 5. sz. tüzér-ezredbe Budapesten és még azon évben az ezrediskolába vétetett fel. 1840. nov. bombásznak előléptetvén Bécsbe a bombászkarhoz küldetett. 1843. máj. 1. Ferdinand király által a nemes testőrseregbe hadnagynak neveztetett ki. 1848. jún. 13. a 10. honvédzászlóaljhoz főhadnagynak helyeztetett át; a perlaszi csatában mint segédtiszt vett részt; szept. 10. a honvéd-tüzérséghez tették át és okt. 6. a komáromi vár tüzérparancsnokságával bizatott meg; okt. 10. századossá léptették elő. A várat védelmi állapotba helyezte, 400 ágyút és mozsarat helyezett el a vár sánczaira s miután a várban a honvédtüzérség nem volt, ezer tüzért oktatott be a tüzérségi szolgálatba s ezekkel a megtámadott várat 1849. márcz. 7-től ápr. 18-ig védelmezte; ezen idő alatt közel 10,000 bomba, gránát és tüzes golyó röpíttetett a várba s a városba; márcz. 28. őrnagygyá neveztetett ki. A komáromi vár felszabadulása után máj. első felében K. a Vécsey táborába rendeltetett az aradi és temesvári várak ostromlására. Az aradi vár megadta magát és Temesvár ostrom alá vétetett; ekkor azonban mint futár Pestre küldetett a szükséges ágyúk és lőpor beszerzésére. Most Kossuth kormányzó őt a komáromi vár tüzér-főparancsnokává neveze ki, mely tisztét a vár átadásáig (1849. szept. 30.) viselte. Az aug. 3. kirohanáskor Klapka őt bízta meg a Horváth-féle dandár vezetésével és az osztrák körülzárló sereg ellen a Duna jobbpartján sikeresen működött. Ezen érdeméért aug. 9. alezredessé léptették elő. A vár átadása után gazdasággal foglalkozott; 1851. nov., miután a Mack-Máy-féle összeesküvésbe keveredett, elfogatott és Bécsbe foglyul vitetett; kötél áltlai halálra ítélték és kegyelem útján tíz évi várbeli sánczmunkára Königgrätzbe vitték. Kiszabadulván fogságából Pesten a fürész- és gyalu malom-gyárban mint pénztárnok alkalaztatott; innét mint fölösleges hivatalnokot 1859. tavaszán elbocsátották. Bécsből jött újabb parancs folytán, őt is, mint a ki az osztrák uralom ellen a népet vezetni képes, ismét fogság fenyegette; ezért Dunyov István barátjával a Retyezáton át Romániába szökött, hol az első faluban, útlevél hiánya miatt elfogták és Tirguzilba a praefectushoz vitték, hol 14 napi fogság után, megkapván útlevelét, Konstantinápolyba s onnét Olaszországba ment. 1859. okt. 1. középolaszországi tüzérparancsnoknak ezredesi ranggal kineveztetett és a tüzérséget három hónap alatt szervezte. 1860-ban ezen működésért a szent Móricz- és Lázár-rend lovagjának, egy év mulva pedig ezen rend tisztjének neveztetett ki. Az amnestia után az olasz seregbe lépett be és a bolognai erődítéseket védelmi állapotba helyezte; innét 1860 elején mint tüzérparancsnok a Casale várba s ősszel Piemontba tették át. 1862-ben az új tüzérségi szervezet folytán a paviai kerület tüzér-igazgatója lett. 1863-ban Türrel történt meghasonlása miatt nyugalomba lépett és a siciliai, később a liguriai vasútnál mint mérnök alkalmaztatott. Hazájába visszatérve 1870. júl. a magyar éjszakkeleti vasuthoz mint szakaszmérnök neveztetett ki s jelenleg mint nyugdijas főmérnök, a m. kir. államvasútnál műszaki díjnokként működik.

Czikkei: Komárom várának feladásáról 1849-ben (a Függetlenségben 1880. 267. sz. és Hazánk VI. 1886.)

Munkája: Görgey és Klapka, vagy az 1848-49-ki önvédelmi harcz. Bpest, 1881.

Irt egy olasz munkát is az ottani tüzérek számára a várak védelméről és ostromáról.

Közlöny 1848. 7., 99., 137., 1849. 66. sz.

Komáromi Lapok 1849. 63., 65. sz.

Szilányi, Komorn im J. 1849. Leipzig, 1851.

Hamary Dániel, Komáromi Napok 1849-ben. Pest, 1869.

Szinnyei József, Komárom 1848-1849-ben. Bpest, 1887.

Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.