államitanítónőképző-intézeti tanítónő, szül. 1843-ban Szirákon (Nógrádm.) hol atyja ág. ev. tanító volt; anyját korán elvesztvén, öreganyja s atyja nevelte, kinél első oktatását is nyerte. A tanítói hajlam korán ébredt fel benne s így atyja is igénybe vette néha segítségét a tanításnál. A budai tanítónőképzőben 1871-74-ben végezte a három évi tanfolyamot, mire Ipolyságon az akkor megnyitott polgári leányiskolához Kasztner Janka igazgatónő mellett segédtanítónő lett. Kasztner Janka 1875-ben a Győrött felállított állami tanítónő-képzőhöz igazgatónőnek neveztetvén ki, magával vitte K-it is, a ki a földrajzot, történelmet, testgyakorlatot és részben a kézimunkát tanította. A második év bevégeztével az igazgatónővel és Vidder Hermin barátnőjökkel uazást tett Felső-Olaszországban. Ekkor már egészsége hanyatlott és orvosai tanácsára1878 nyarán Marienbadba ment; a fürdő jó hatással volt reá, azonban szívbaja keletkezett. Az 1881. szünidőt rokonainál Breznóbányán töltötte. Meghalt 1881. okt. 24. Győrött.
Czikkeket írt a Nemzeti Nőnevelésbe, Család és Iskolába, Tanügyi Értesítőbe, az aradi Általános Tanügyi Közlönybe, a pécsi Néptanodába, a Paedagogiai Szemlébe és a Győrvidéki tanító-egylet Közlönyébe; e két utóbbi lapban a gazdasági és kertészeti rovatnak is ő volt a vezetője. Ezenkívül a Gross-féle Ifjusági Könyvtárba is írt kisebb leírásokat és költeményeket: György, Vidor és Szarka álnevek alatt.
Arczképe: kőnyomat, rajzolta Suhaydy Gy. (a Nemzeti Nőnevelésben 1882.)
Nemzeti Nőnevelés 1882. arczkép. (Tomor Ilona) és gyászjelentés.