Kezdőlap

Kühne Ferencz,

méhész, szül. 1845-ben Bécsben; atyját az 1848. mozgalmakban való részvétele miatt 15 évi rabságra itélték; e miatt az anyja gyermekeivel a legsanyarúbb helyzetbe jutott. A fiút egyideig nagybátyja taníttatta a kereskedelmi pályára; de ez elhalálozván, K. egy könyvkötőhöz szegődött inasnak; később felszabadulván, mint vándorló legény járta be a külföldet és a 60-as években Budapestre került, hol 1870-ben az országos tébolydában mint könyvkötőmester és tanító nyert alkalmazást. A méhészetet, 1871-ben kezdette egy méhkassal, melyet Niedermann az elmebetegek igazgatója ajándékozott neki. Báró Berlepsch munkájából merítvén alapelveit, rövid idő alatt tájékozottságot szerzett a méhészet elméletében és gyakorlatában. Itt ismerkedett meg vele Kriesch János műegyetemi tanár, ki K. biztatására alapította meg 1879-ben az országos méhész-egyletet. 1885-ben az elmebetegek intézetét elhagyta, hogy Budapesten kereskedelmi méhtelepet létesítsen. Vállalata jól sikerült. 1879 óta szorgalmas látogatója a vándorgyűléseknek és a magyar nyelvet elsajátítván, ezen tartja előadásait.

Számos méhészeti czikket írt a hazai és külföldi szaklapokba és folyóiratokba.

Munkája: Méhészeti káté. Bpest, 1882. (A magyar méhészeti egyesület által a Göndöcs Benedektől kitüzött 200 frtos pályadíjban részesült. 2. kiadása. u. ott, 1887. 10,000 példányban van az országban elterjedve.)

Szerkesztette a Méhészeti Zsebnaptárt 1887-re Budapesten.

M. Könyvészet 1887.

Kiszlingstein Könyvészete.

Ambrózy Béla báró, A méh. Temesvár, 1896.