Lehoczky Tivadar (lehotkai, magyarosítva kis-rákói),
uradalmi főügyész, szül. 1830. okt. 5. Fucsinén (fiumei kerület), hol atyja L. János m. kir. kincstári erdészeti hivatalnok volt, kit 1837. okt. 21. Oszadán (Liptóm.) elvesztvén, édes anyja Gottier Anna gondjai alatt nevelkedett; a gymnasiumot Rózsahegyen, a bölcseletet Rozsnyón végezte. 1847 őszén a kassai akadémián kezdte meg a jogi tanfolyamot; 1848. jún. vizsgát tett és beállott honvéd-tüzérnek; részt vett a decz. 11. budaméri, később a kassai, szegedi, s 1849. aug. 9. a temesvári s végre a lugosi ütközetekben. Facsétról, hol aug. 16. a hadtest feloszlott, visszatért, folytatta tanulmányait és 1851-ben a jogot elvégezte. 1852-től a törvénykezési hivatalnoki pályán működött; közben 1856-ban az osztrák törvényekből és a közigazgatási szakból letette a gyakorlati s birói vizsgákat; az alkotmány visszaállítása után 1861-ben Pesten a királyi tábla előtt a magyar köztörvényből, 1863-ban a váltó- és hiteltörvényekből ügyvédi vizsgát tett. 1855 óta állandóan Munkácson (Beregm.) lakik és 1865 óta mint a munkácsi és bereg-szentmiklósi hitbizományi uradalmak (azelőtt Rákóczy-birtok volt) főügyésze működik. Edélyi János buzdítására 1864-től gyűjteni kezdte a magyar-orosz népdalokat, majd a hazai tótok népdalait. Az 1867. máj. 15. alakult történelmi társulat megválasztotta igazgató-választmányi tagjának. A történelem és régészet kiváló tanulmánytárgya volt; különösen a Beregmegye s Munkács környékére vonatkozó okleveleket, a kő-, bronz- és vaskorbeli műtárgyakat gyűjtötte nagy szorgalommal; e czélból ásatásokat rendezett Bereg, Ung, Ugocsa, Torna megyékben és múzeumában e tárgyakból több ezer darabot őrzött meg; éremgyűjteménye is meghaladja a háromezer darabot. Az 1876. őstörténelmi s embertani VIII. nemzetközi congressuson Budapesten bemutatta Beregmegye régészeti térképét és saját gyűtjeményéből 402 kő-, 118 bronz-, 4 arany- és számos egyéb tárgyat állított ki. Több tanulmányutat tett: bejárta Szerb- és Oláhországot, 1867., 1887. és 1889-ben Olaszországot Nápolyig és Francziaországot; volt Párisban, Londonban, majd Svájczot, Tirolt és Karinthiát utazta be; közelebb Németországot, 1888-ban a keletet, Konstantinápolyon át Kis-Ázsiát. 1876. jún. 12. a m. kir. vallás- és közoktatási miniszter a magyarországi műemlékek bizottságának kültagjává nevezte ki; a Kisfaludy-társaságnak alapító tagja, az országos régészeti és embertani társulatnak, a heraldikai s genealogiai s a magyarországi néprajzi társaságnak választmányi, a tiszafüredi rég. egyletnek tiszteletbeli tagja.
Czikke a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben: M. Hirlap (1852. 852. sat. cz. Kirándulás a Kárpátokra és a lomniczi csúcsra); Budapesti Hirlap (1860. 151. A munkácsi fegyház); Szépirodalmi Közlöny (1858. Még néhány szó huszárainkról); Sürgöny (1861. 79-84. Gömörmegye történeti és népismereti viszonyairól, 1864. 90. A fekete-ardói falfestmények); Vasárnapi Ujság (1855. Kirándulás Murányba, 1858. Magyar oklevelek a török világból, 1861. Rákóczy mint keresztapa, Enyingi Török Bálint, Tűzpróba, Szabó Ferencz kalandja 1621-ben, Régi okmány Koháryról, Aranymondatok. 1862. Vargyasi Dániel János utasítása Rákóczy Györgytől 1646., Kölcsön kölcsönért, Lengyelek betörése 1657., Magyar oklevél a XVII. századból, A podheringi Rákóczy-ház, A muzsalyi rejtélyes üreg, A nagyszőllősi vár, A kankóvári rejtett kincs, A munkácsi királyszék, Hogy mulattak főuraink a régi korban, Hajdan olcsóbb világ volt, Egy bűnpör 1711-ből, Valami a magyar nyelvről II. József császár idejében, Az új itczéről 1715-ben, Bebek Katalin menyasszonyi hozománya 1545., Rablók üldöztetése 1701, Árszabály 1698., Lónyay-Jakcsi család, Adózás a XVII. században, Adóvégrehajtás 1699., Tököly Imre és neje Zrinyi Ilona ingóságai a munkácsi várban, Torna vára és a Bebek nemzetség, Nyalábvár, Ugocsában Turczon talált ősvilági állatmaradványok, Indítvány a régiségkedvelők számára, 1863. Néhány boszorkány- és más ily érdekes per, Szigorú büntetések 1691., Tiszti fizetések hajdan, Egy kövér túzok mint ajándék 1745., Segélyezés a török háborúban 1683-86., A szatmári vár elrontásáról 1703., A kurucz hadseregről, II. Rákóczy Ferenc jószívűsége, A kurucz hadak költségei, Nyilt levél a vallásügyben 1704., A szatmári vár bevételéről 1704., Károlyi Sándor a harczosok feleségeit elüzeti 1707., Fekete-Ardó, Rákóczy-kastély Munkácson, Csaroda, Varbócz, 1864. A csetneki régi templom, 1865. Magyar-tót népdalok, 1866. A jándi ref. templom, Néhány szó a régi sirokról, 1868. A tisza-kerecsényi lelet, 1869. A nyirbátori régi templom, 1870. Még valami a nyirbátori templomról, 1872. Ruthén népdalok a beregi havasok aljáról, Kirándulás a beregi havasokra, 1873. Beregmegyei pogányvárak, Hajdani fejedelmi lak Munkácson, 1874. A szoroskői orosz támadás 1849., 1875. A fényüzés a mult század elején, 1888. Pusztai talpastyúkok Beregmegyében); István bácsi Naptára (1862. Hazaszeretet áldásairól, ezüst billikommal jutalmazott pályamű, A lelkiismeet hatalma, Aranymondatok, Kirándulás a galicziai határra, 1863. népies czikkek, Bacsinszky András munkácsi g. k. püspök életrajza, A magyar oroszok, 1865. népies czikkek, 1866. A siciliai földrengésről 1693.), Nemzeti Képes Ujság (1863. Okmány a zsibói ütközetről (1705.); Felvidék (1863. tört. czikk, 1864. Orosz népdalok, Levél Erdélyi Jánoshoz, Munkács febr. 10., Tört. adatok, 1865. Magyar szláv népdalok, Vadászkaland); Családi Kör (1865. A bereg-ungmegyei hegylakók, 1866. Egy jelenet Rousseau életéből); Győri tört. és rég. Füzetek (1865. Szenvedéseink történetéhez, Nyalábvárában Ugocsam. történt ásatások, Eszterházy Mihályné belső javainak specificatiója 1694., Régi költségjegyzék); Századok (1867. Telegdi Pál sírköve a XVI. századból, A beregmegyei orosz nép tüntetése Rákóczy mellett, 1738., Spankau nyilt parancsa a 13 felső vármegyéhez 1672., Ujabb adatok Munkács vára történetéhez, 1868. A beregszászvárosi régi pecsét, 1869. Báthori Zsófia gyászjelentése 1861., Gróf Homonnai Drugeth János 1682., 1870. Thököly Imre a kurucz király mint gazda, 1871. Jelentés a leleszi levéltár okmányairól, Beregvármegye főispánok és Ellenészrevétel, 1872. Beregvármegye keletkezése, Babonaság és kuruzsolás a XVII. században, 1873. Bereg-vármegye helynevek származtatása, Munkács város pecsétje, Adatok a középkori istenitéletek történetéhez, A bajvívás, 1874. A körmöczbányai sziklafeliratok, 1875. Menyekzői szabályzat a mult századból, Hunyadi János kiváltságlevele a beregszászi szabó-czéh részére 1446., 1876. Árszabályzat 1629. Bethlen Gábor fejedelem korából, Zrinyi Ilonának utasítása Ujlaki István, Szelepcsényi Györgyhöz küldött kövee számára 1682., 1877. Adatok az ősmagyarok felszereléséről, A Gebe család nemessége, Zrinyi Ilona napjai Báthory Zsófia halála után, 1880. János beregszászi plébános, emlékezete egy XIV. századbeli magyar történetirónak, Turbulya, magyar képíró a XVI. században, 1881. Adatok a magyar czigányok történetéhez, 1893. Koriathovich Tódor herczeg és 1409. pere, 1894. Mióta káromkodnak Magyarországon, az Ethnologische Mittheilungenban is, Uj adat czigányaink történetéhez, a Beitrag zur Geschichte der Zigeiner in Ungarn 1895. czímű folyóiratban is, 1895. Négyszázados határvillongás a Szepességben, 1896. Kolonich-alapítvány a Rákócziak korából); Archaeologiai Közlemények (VII. 1867. Beregmegyei régiségek); Magyarország Képekben (1868. Dédai és Jándi reform. templomok Beregmegyében); Archaeologiai Értesítő (I. 1869. A klacsanói halmokról, A Lovácska hegyen talált barbár éremről, Iványi templomrom, Hátvidéki obsidiánok, II. 1870. A zsorninai halmok felásatásáról s a krajnai halmokról, Obsidián fegyverekről, III. 1870. A hosszúháti obsidiánok, A szolyvai hún sírról, IV., V. 1870-71. Régészeti levelek, A beregmegyei ruthén fatemplomokról 12 képpel, A bogoszlavi ősrégi földvárról, A leleszi levéltár, Régi papirosok vízjegyeiről, számos ábrával, A leleszi régi vasajtó, képpel, VI. 1872. Beregmegyei régészeti leletek, 5 képpel, Levél dr. Rómer Flórishoz a bécsi kiállításról, VII. 1872-1873. Őskori régiségek Naszvadon Komárommegyében, Naszvadi ókori régiségek, Karikával ellátott bronzszekercze, képpel, VIII. 1874. Régészeti böngészet hazánk északi vidékein, Zólyom, Turócz, Liptó és Szepesmegyében, IX. 1875. A dobrókai őskori halmok felásatása Ungmegyében, XI. 1877. Beregmegye új leletek, Egy régi rézkancsó, Jelentés a pozsonyi történelmi társulati kirándulásról, Ungvár némely régisége s a Drugeth-féle czímer, 1884. A szádelői sziklavölgy természetrajzi és régészeti tekintetben, 1885. A lázárpataki bronzlelet, képekkel, 1886. Beregmegyei vaskori lelet, A ramocsaházi őskori aranylelet, A klacsanói gallishegyi vaslelet, A solyvai sírról, VII. Bereg- és Ungmegyei leletekről, képes táblával és 5 ábrával, 1891. Ung- és beregmegyei ujabb leletek, Őskori telepek Beregszászon, 1892. Az ormódi aranykincs, Ung- és beregmegyei újabb leletek, A dankófalvai bronzlelet, 1893. Beregmegyei régiségekről, képes táblával, Rejtélyes dombormű Beregszászról, ábr., Turóczmegyei emlékek, Ungmegyei régiségekről, 1894. Bereg- és hevesmegyei leletek, A királyhelmeczi sírhalmokról, Feketepataki bronzlelet, Beregszászi lelet, Ungmegyei bronztárgyak, Lengyel éremlelet, Dunaföldvár régi neve, Mészbetétes diszítésű ereklyék Munkácson, Kőkori lelet a Kamjánka hegyen, 1895. Vaskori lelet a Munkács melletti Gallishegyen, Ásatás a munkácsi Kishegyen, Ung-, Borsod- és beregmegyei régiségek, Bronzkori halászó horog, 1896. Beregmegyei úajbb régiségi leletek, 1897. A mezőkászonyi gót sír, 3 ábr., Germánok emlékei Munkácsnál, 1898. Lévai és bényi régiségekről); M. orvosok és természetvizsgálok Munkálatai (XVI. 1872. Beregmegyei őskori telepekről, XIX. 1878. Néhány szó Máramaros-Sziget vidékének régi érmeiről); Bereg (1874. Beregszász vésznapjai 1686. jan. 8.); Figyelő (I. 1876. Gróf Desseffy József és Kazinczy Ferencz jelentése a Győrnél elesett Zempléni vitézeknek állítandó emlék ügyében, Czuczor Gergelyhez írt levelek Vörösmarty Mihályé Pest, ápr. 21. 1844., Bajza Józsefé Pest, márczius 1. 1844., Guzmics Izidor a tihanyi kéziratról, 1885. Czuczor Gergelyhez Fényes Elek levele Pest, ápr. 13. 1844. Császár Ferencz 1844. márcz. 11.); Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. (XII. 1876. Magyar-orosz közmondások); Hon (1876. 215. sz. Őskori telepek a századelői völgyben Tornamegyében); Történelmi Tár (1878. Rákóczy György és Bethlen Gábor özvegye közti egyezkedés a munkácsi vár uradalom iránt 1631., 1879. Beregvármegyei királyi emberek, 1887. Munkácsi püspökök sorsa a XVII. században, 1890. Adalékok a kenézek intéményéhez, 1894. Az oláh vajdák és kenézek, 1895. A szatmári szűcsök 1564. privilegiuma); Hazánk (l. 1884. Néhány adat 1848. szabadságharczunk történetéhez, 1855. A kassa-budaméri ütközet, 1886. A magyar menekültek Amerikában, Az 1847. galicziai hadjáratról, 1887. Vallási mozgalmak 1841., Beregmegye törekvései önálló magyar nemzeti katholikusvallást alkotni, Beregmegyei boszorkányperek, 1888. A golyószóró első megpendítése 1849-ben a munkácsi várban. Munkácsi vár 1848-1849-ben, A beregmegyei nemzetőrök, A beregmegyei mozgalmak 1841., Mészáros Lázár beköszöntője, 1889. A székely huszárok és az austerliczi békeokmány, Adatok szabadságharczunk történetéhez, Pünkösdi Gergely honvédőrnagy emlékirataiból); Turul (1886. Adatok a Sulyok család történetéhez, Czimeres és nemes levelek Beregmegye levéltárából, 1887. Emlékirat néhány erdélyi és magyarországi régi nemesi család conjunctiójáról, Báthori István szakácsának Krasznai Tür czímerlevele, egy czimerrajzzal, 1892. A derczeni Dercsényi család, 1894. A Longodári család, A vásárosnaményi Eötvös-család, XV. Bethlen Gábor fejedelem nemes levele református papjai részére, 1899. Adatok a Balling, Berthóthy és Leövey családokról); Ethnographia (1891. A magyar oroszok pásztoréletéből, 1892. A német telepekről Beregmegyében és kilencz német népdal, mind ezen czikkek németül az Ethnologische Mittheilungban is megjelentek, 1894. Kutfők a magyar káromkodás történetéhez, 1895. Régi ruthén puskaportartók, 1897. Ujabb adatok a «székely» név eredeti értelméhez, 1899. Beregmegyei helynevek); Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle (1894. Gazdasági viszonyok Thököly Imre fejedelem uralmaiban, 1684. Adatok árszabályzatunk történetéhez, 1895. Német telepítések Beregmegyében, XVII. sázadi megyei utasítás az adókivetésről, A munkács Páli nevű szőlőhegy 1625, szabályzata, 1896. A zimonyi uradalom a Schönbornok kezén).
Munkái:
1. Magyar-orosz népdalok. Összegyűjté ... Kiadja Edélyi János (L. életrajzával.) Sárospatak, 1864.
2. Tót népdalok. Ford. Szeberényi Lajos, Lehoczky Tivadar és Törs Kálmán. Bevezette Szeberényi Lajos, Kiadta a Kisfaludy-társaság. Pest, 1868.
3. Bereg vármegye leírása. I. rész. Bpest, 1876
4. Bereg vármegye monographiája. Ungvár, 1881-1882. Három kötet, több képpel. (Ism. Századok 1876., 1882.)
5. Adatok hazánk archaeologiájához, különös tekintettel Bereg vármegyére és környékére. I. kötet. Az őskortól a magyarok bejöveteléig. Munkács, 1892. 480 ábrával. (Ism. 1893: Századok, Archaeologiai Értesítő, Élet.)
6. Beregmegye és a munkácsi vár 1848-1849-ben. U. ott. 1899.
Kéziratban: Beregvármegye leírása új adatok alapján. Levelei a m. n. múzeumban Munkácsról: Pesty Frigyeshez 1870. máj. 5., 1879. jún. 14. 1880. jan. 28., 1884. júl. 24., 1886. ápr. 20., Nagy Imréhez 1872. jan. 31., Rómer Flórishoz 1864. decz. 18., Orosháza 1882. decz. 10., 1884. márcz. 28.; az Erdélyi-Tárban (Erdélyi Pál birtokában) Erdélyi Jánoshoz: Munkács, 1864. febr. 2., márcz. 17. ápr. 27., júl. 3. és máj. 28.
Figyelő VI. 1879. 68. l.
Petrik Könyvészete.
Beregvármegyei Naptár 1890. arczk. (Kórody Sándor.)
Kiszlingstein Könyvészete.
Ethnographia 1891.
M. Könyvészet 1893.
Pallas Nagy Lexikona XI. 360. l.
M. Társadalom 1897. 2. arczk. (Szilágyi Gyula) és önéletrajzi adatok.