Kezdőlap

Maczki Valér,

bölcseleti doktor, cziszterczi-rendi áldozópap és tanár, szül. 1847. decz. 30. Egerben (Hevesm.), hol iskoláit végezte; 1864. szept. 17. lépett a rendbe. Ujonczéve elteltével a zirczi hittudományi intézetben hallgatta a theologiát, azután 1869. aug. 27. fogadalmat tett. 1869-70. a bölcseleti kar hallgatója volt a budapesti egyetemen. 1870. aug. 2. pappá szentelték Veszprémben. 1870-71. segédlelkész volt Herczegfalván. 1871. Pécsre került mint főgymnasiumi tanár és ugyanott 1875-től a püspöki joglyceumban tanította a bölcseleti erkölcstant és a művelődéstörténetet. 1876-ban bölcseletdoktori oklevelet szerzett. 1877-ben főgymnasiumi tanár lett Egerben, hol az érseki joglyceumban egyúttal a bölcseleti erkölcstant is tanította; 1889-1890. főgymnasiumi tanár Pécsett, 1890 óta ismét Egerben. A város irodalmi, zenei és társadalmi életében is szerepet visz.

Czikkei a cziszterczi-rend pécsi főgymnasiumának Értesítőjében (1873. Bölcsészet és élet); a ciszterczi-rend egri főgymnasiumának Értesítőjében (1879. Az optimismus birálata, 1883. Leibnitz és a keleti kérdés, 1886. Beszéd az önképzőköri díszgyűlésen, 1888. Beszéd az önképzőköri zárgyűlésen, 1892. A regény dialektikája, ism. Egy. Philol. Közlöny 1893., 1894. Adalék a magyar irodalomtörténet elméletéhez, ism. Egyet. Philol. Közlöny, Irodalomtört. Közlem. 1895.); a Közoktatásban (1884. Bitóhumor. Válasz, fegyelmezésül Bihari Péternek, Bihari úr kegyelemdöfése); a M. Philosophiai Szemlében (1885. A Magyar Philosophiai Szemle feladata. Válasz Böhm Károly úrnak, Horváth Cyrill és a philosophia, 1886. Egy kis philosophiai nyelvőrösködés); az Eger és Vidékében (1886. Beszéd Szvorényi József jubileumán, 1889. a Karácsonyfa cz. mellékletben Csak magyarul, 1890. a Télizöld cz. mell. Magyarosodás, 1892. Két mese); az Egerben (1886. A «Merengőben», 1888. Invenimus ecclesiam splendidam, 1891. Reményi elé! Egy lap az egri dalkör fejlődéstörténetéből, 1893. Egy új-csillag); a Bölcseleti Folyóiratban (1889. Az ősnemzés kérdésének szinvonala két évtized előtt, 1893. Egy kis anthropologiai szemlélődés); a Hevesmegyei Hirlapban (1893. Egy pillantás társadalmi életünkre, Budapest és a provincia, Sétáljunk! Értesítés a fiumei országos dalversenyről, Nepotismus és munka, Az utcza, Még nem késő, Csak dohánygyár, Eger és Pápa, hogy áll a dohánygyár ügye? Sovinismus, Samassa József, Eger érseke, Zenei élet városunkban, A gyertya a véka alatt, Nyilt kérdés nem tollharcz, Kossuth olvastakor, Érdekeinkről, Jókairól); a Zenelapban (1892. Lányi Ernő); a Zeneirodalmi Szemlében (1894. Lányi Ernőről); a Kath. Szemlében (1898. Néhány szó Kandra Kabos Magyar Mythologiája érdekében és Giesswein észrevétele.)

Munkái:

1. Költészettan. Irta Maczke Valer. Bpest, 1876. (Ism. Philol. Közlöny és Országos Tanáregylet Közlönye 1876-77.)

2. Tudás és hivés. Bölcselmi értekezés. Pécs, 1876.

3. Bölcselmi értekezések. Eger, 1881.

4. A bölcselés előtana. A lélektan és logika elemei. U. ott, 1887.

5. Adalék a magyar lira jellegéhez. U. ott, 1891.

6. A bölcselet rövid előtana. Iskolai használatra. U. ott, 1892.

7. Egy nemzeti bűnünk. Felolvasta az egri önkéntes tűzoltók estéjén 1894. febr. 1. U. ott, 1894.

8. Eger városa és a magyar irodalom. Az egri általános iparos ifjuság olvasó köre 1894. márcz. 4. estéjén felolvasta. U. ott.

9. Népszerű felolvasások a magyar irodalom köréből. U. ott, 1894. (Ism. Kath. Szemle 1895. és az egri Irodalmi Szemle.)

M. Könyvészet 1887.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XI. 765. l.

A ciszterczi rend Emlékkönyve. Budapest, 1896. 354. l. (Szabó Otmár).