Kezdőlap

Myskovszky Viktor,

nyug. főreáliskolai tanár, a m. tud. akadémia levelező tagja. szül. 1838. máj. 14. Bártfán (Szepesm.), hova régi nemesi lengyel családból származó ősei a XVIII. század végén, a lengyel szabadságharcz után költöztek, és a hol atyja M. Ferencz senátor és városi patricius volt. A középiskolát Bártfán, majd később Sátoralja-Ujhelyben, Rozsnyón és Lőcsén végezte; felsőbb tanulmányait 1863-ban a budai műegyetemen kezdette meg, majd a bécsi polytechnikumon folytatta és végezte be 1866-ban. Közben mindig foglalkozott archaeologiával és műtörténettel, mihez nagyban hozzájárultak szülővárosának remek műemlékei (dom és városház). Tanulmányainak végeztével a mérnök-építészi szakpályára lépett, melyet azonban egészségére való tekintettel később a tanári pályával cserélt fel. Tanári működését 1867-ben kezdette meg a körmöczbányai állami főreáliskolánál, mint az ábrázoló mértan és építészet tanára. Később a kassai állami főreáliskolához helyezték által. 1880. máj. 20. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta. 1897. jún. 3., mikor nyugalomba vonult, megkapta a Ferencz József-rend lovagkeresztjét. A magyarországi műemlékek országos bizottságának, a bécsi Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der historischen Kunstdenkmäler, a milanói Collegio Internationale di scienze, lettere ed arti tagja, az országos iparművészeti múzeum felügyelő bizottságának, a felsőmagyarországi múzeum választmányi tagja, a kassai kereskedelmi és iparkamara kültagja, az országos m. iparművészeti társulat kassai képviselője, a párisi 1878. közkiállítás ezüst (medail d'argent), az 1879. évi székesfehérvári kiállítás arany- és a milleniumi országos kiállítás nagy érmének és díszoklevelének tulajdonosa, a kassai m. irodalmi társaság alelnöke sat.

Czikkei, melyekhez a képeket ő maga rajzolta, a kassai állami főreáliskola Értesítőjében (1862. Kassa városának középkori műemlékei); a Hazánk és Külföldben (képekkel 1865. Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király síremléke a krakkói vártemplomban, Zborói várkastély és Rákóczy régi harangja, Serédi emlékkápolnája Zboró mellett, 1866. Rákóczy tornya Vásáros-Naményben, A lébényi templom, 1867. Nagy-eöri, nehrei, várkastély Szepesmegyében, 1867. A vielicskai sóaknák, Szepesi káptalan székesegyháza, 1868. Bártfa város régiségei, Szent Egyed temploma, 1869. A szent-benedeki kastély, Torna város főtere és Tornai János sírköve, 1870. Hazánk egynehány középkori műemléke, 1871. A bártfai halotti oszlop, Az építészeti műstylusok népszerű ismertetése); a Vasárnapi Ujságban (1864. Kölesd, Tolnamegyében, 1865. Szerencs város, A budai bombatér, A bártfai régi harang, A budai vízivárosi templom, A lőcsei r. k. templom, Remetei g. e. templom Máramarosmegyében, képpel, 1867. A fritsi várkastély, Thurzó Szaniszló síremléke, 1868. Zápolya István nádor síremléke és a szepesi káptalan régi pecsétje, 1869. A körmöczi alsó kapu, A beszterczebányai vár, A körmöczi vártemplom sat.); az Archaeologiai Értesítőben (1869. A kis-szebeni régi harangokról, 1870. Jelentés a kis-szebeni ásatások eredményéről, 1870. Jelentés a kassai ásatások eredményéről, 1871. A régi papirban található vízjegyekről, 1871-1872. Archaeologiai levelek, 1873. A bártfai középkori műemlékek ismertetése, 1874. A lőcsei, eperjesi, a kézsmárki, a szepesváraljai és a csetneki középkori műemlékek ismertetése, 1875. Régészeti kirándulás Tornára, a Krasznahorkára, 1876. A markusfalvi vártemplomról, s a Mariássy czímerészeti emlékeiről, 1878. A szalánczi vár donjonjában lévő czímerekről, 1886. A szepesszombati plébánia-templom, 4 ábrával, A bártfai középkori freskókról, 1887. Ragusai Vincze mester sárosmegyei művei, 3 képes tábl., 1888. Egy elpusztult műemlékünkről, Két régi síremlék a kassai dómban, két képpel, Régi városi ürmérczék, 4 ábr., Felsővidéki műemlékek, 1889. Régi mozsarakról, képes tábl., Serédy Gáspár emlékkápolnája, egy képes tábl., A kassai mészáros czéh régi pecsétje, két ábr., A fritsi várkastély sgrafittói, ábrával, 1893. Új adatok a bártfai templom építésének és felszerelésének történetéhez, A szmrecsányi templom és mennyezetének festményei, A toporczi templom Szepesmegyében, Árvamegye műemlékei, 1894. Adalék régi fatemplomaink ismeretéhez, Sárosmegyei műemlékek, 1895. Faépítészetünk műemlékeiről, A lechniczi zárdatemplom, 1901. Néhány felső-vidéki műemlék); az Ország Tükrében (1865. Bártfa és vidéke, képpel); a Magyarország Képekben (1867. Gergelaky család czímere, képpel, 1868. Thurzó Szaniszló síremléke, képpel, Zápolya István nádor síremléke és a szepesi káptalan régi pecsétje, két képpel); a Magyarország és a Nagyvilágban (1869. Zólyom vára, képpel); az Archaeologiai Közleményekben (1870-1871. Harangjaink ismeretéhez, hat ábrával, IX. 1871. A bártfai «Wasserthurm» nevű bástya; 1873. Honi erődeink ismeretéhez, A czikádori cziszterczita apátsági templom maradványa, Adalék a régi magyar keresztelő medenczék ismeretéhez, 1876. Az 1875. régészeti utazásom eredménye, 1877. Liptómegye középkori építészeti műemlékei, 1878. A szent Miklóshoz czímzett eperjesi r. k. templom ismertetése, Az úgynevezett aranymetszet aesthetikai törvényének alkalmazása a csúcsíves stylben, A felső-magyarországi múzeumban levő czéhpecsétekről); a Földtani Közlönyben (1871. Mammuth-csontok Sárosmegyében); a Mittheilungen der k. k. Centralcommission zur Erforschung und Erhaltung historischer Kunstdenkmale-ban (1871. Die St. Aegidii Pfarrkirche zu Bartfeld, 1872. Die zebner Pfarrkirche ad S. Joannem decollatum, Über einige oberungarische mittelalterliche Kunstschmiede-Arbeiten, 1874. Das Gefäsz für die h. Oele und der Taufstein in Wallendorf-Szepesolaszi, 1880. Über Holzkirchen in den Karpathen); a Bud. Szemlében (1876. A renaissance hazánkban); az Egyet. Philologiai Közlönyben (1879. XV. századi német költemény egy bártfai kéziratból); a M. Könyv-Szemlében (1880. A bártfai egyházi könyvtár szekrényei és könyvei a XV. és XVI. századból); a Pesti Naplóban (1885. 92. sz. Művészet a műiparban, 1889. 141., 142. sz. Henszlmann Imre emléke); a kassai Kazinczy-kör 1898-1901. Évkönyvében (Műipari emlékeink a felföldön s a múzeumok kulturális jelentősége); a kassai Pannoniának, Kaschauer Zeitungnak és FelsőMagyarországnak is munkatársa volt.

Munkái:

1. Felső-magyarországi utirajzok (2 Album 50 lappal).

2. Bártfa középkori emlékei. Bpest, 1879-1880. Két rész. (Magyarországi Régészeti Emlékek. Kiadja a m. tudom. akadémia, IV. kötet 1. rész: Szent Egyed templomának műrégészeti leírása, 9 fénynyom. táblával és fametszetekkel, 2. rész: A városház s a város erődítményeinek műrégészeti leírása, öt fénynyom. táblával és fametszetekkel.).

3. Magyarország középkori és renaissance-stilű műemlékei. Kunstdenkmale des Mittelalters und der Renaissance in Ungarn. Bécs. (1885). 10-10 műlap.

4. A renaissance kezdete és fejlődése különös tetkintettel hazánk építészeti műemlékeire. Bpest, 1881. 18 fametszettel. Székfoglaló. (Értekezések a történelmi tudom. köréből IX. 8.).

5. Felsőmagyarországi műemlékek és régiségek. Bpest, 1888. (Ism. Arch. Értesítő 1889).

6. Kassa város középkori és renaissance-stilű műemlékei.. Kalauz. Bpest, 1895. (Különny. az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönyéből).

7. A pusztuló nemzeti műemlékeink megóvása és fentartása érdekében, Kassa. 1898. (Memorandum.).

Levele Pestyhez, Kassa, 1881. máj. 15. (a m. n. múzeumban).

Fővárosi Lapok 1882. 56. szám.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Kiszlingstein Könyvészete.

Magyar tud. Akadémiai Almanach 1895, 180., 1896., 155., 1897-1902. évf. (hol munkái és czikkei felsorolvák).

Magyarország Vármegyéi és Városai. Abauj-Tornavármegye és Kassa. Bpest, (1896) arczk.

Pallas Nagy Lexikona XII. 895., XVIII. 308. 1.