Kezdőlap

Nádaskay Lajos (nádaskai),

hirlapíró és szerkesztő, szül. 1816. okt. 30. Külső-Bőcsön (Zemplénm.), hol atyja N. András jegyző volt, ki korán elhalt, ezért nagybátyja N. Lajos nevelte; tanulmányait a sárospataki ref. collegiumban végezte. 1836-ban Pestre jött és az orvosi tudományokat végig hallgatta. Az irodalmi pályára 1843-ban lépett, midőn Petrichevich Horváth Lázár a Honderű szépirodalmi és divatlapot megindította. N. tevékeny részt vett e lapnál, eleinte mint segédszerkesztő s 1844. júl. 1-től 1845. július végeig mint nyilvános és megnevezett szerkesztő; a lapnál való jeles működését P. H. L., ki akkor igazgató tulajdonos czímet vett fel, a N. Lajost mint szerkesztőt a közönségnek bemutató soraiban nyilvánosan elismerte. N. irodalmi munkásságát egészen e lapnak szentelte, annak 1848. első felében történt megszünéseig; uy és ruy jegyek és saját neve alatt is mindvégig vezette a szinbírálati rovatot és a szépirodalmi műveket ismertette. 1848. ápr. 6-tól Zerffi Gusztávval a Reform cz. politikai lapot szerkesztette; (mivel Zerffi megszökött, a lapot utóbb egyedül folytatta aug. 6-ig). 1849-ben elfogták, de Petrichevich-Horváth Lázár közbenjárására szabadon bocsátották. A fiatal írókat pártfogásába vette s buzdította, így Petőfit, Jókait, Falkot. sat. 1849. végétől fogva, midőn a Magyar Hirlap (később Budapesti Hirlapra változott) politikai hirlap megindult, e lap segédszerkesztője s egyik vezérczikkírója; 1856-ban ugyane lapnál Szilágyi Ferencznek szerkesztőtársa volt; 1857-ben a szerkesztést egészen ő vette át. Meghalt 1860. szept. 15. Pesten.

Czikkei, kisebb-nagyobb fordítások és eredeti czikkek. a Honderűben (1843-48. Közlemények a szív világából, ford. czikkek, Innesmorei kereszt, novella, Érzelmi anomaliák, ered. beszély Young álnév alatt; a Hetiszemle rovatot Petrichevich-Horváth Lázárral együtt vagy egymaga írta, többnyire y. jegygyel); a M. Hirlapban és Budapesti Hirlapban (politikai, nemzetgazdászati vezérczikkek. 1860. jún. írt a lap 152., 157., 159. sz. Balaton-Füredről leveleket). Az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.

Munkái:

1. Egy szó a szegény emberhez. Pest, 1848.

2. Hugenották. Nagy opera 5 felv. Scribe után ford., zenéjét szerzé Mayerbeer. Pest, 1852. (Pest, 1871. Nemzeti szinház Könyvtára 21. Először adatott a pesti nemzeti szinházban 1852. nov. 6.).

3. A troubadour. Opera négy részben. Salvatore Commerano után olaszból ford., zenéjét szerzette Verdi. Pest, 1854. (Pest, 1858. Először a pesti nemzeti szinházban 1854. okt. 31.)

4. Rigoletto, opera 4 felv. Fr. Maria Piave után ford., zenéjét szerzette Verdi. Pest, 1854. (Pest, 1856., 1860. Először a nemzeti szinházban 1857. jún. 25.).

5. A magyar helyesírás és szóragasztás szabályai. Pest, 1855.

Kéziratban: Uriel Acosta; szomorújáték 5 felv. Gutzkow után ford. Bulyovszky Gyulával együtt (először a nemzeti szinházban 1850. jún. 20.); Haramják, opera 4 felv. Schiller szomorújátéka után írta Maffei, olaszból ford., zenéje Verditől (először a nemzeti szinházban 1853. máj. 12.); Tell Vilmos, opera 4 felv., írták Jony és Bis, ford. francziából, zenéjét Rossini, (először a nemzeti szinházban 1856. máj. 9.).

Merkur cz. napilapot is akart kiadni, melynek próbaszámát 1846. decz. szét is küldte, de a lap nem jelent meg.

Irodalmi Őr 1846. II. 5. szám.

Danielik, Magyar Irók II. 214. l.

Jelenkor. Encyclopaedia. Pest, 1858. 143. lap.

Budapesti Hirlap 1860. 213. sz. (Nekr.).

Országos Nagy Képes Naptár 1861. 365., 1862. 350. l.

Petrik Könyvészete és Bibliogr. I-III.

Pallas Nagy Lexikona XII. 902. lap.

Nejének szives közlése és gyászjelentés.