nyug. honvéd-alezredes, szül. 1834. márcz. 31. Kis-Hradiskában (Morvaország); négy gymnasiumi osztály befejezte után, 1851-54-ig a hadmérnöki iskolát végezte, honnét 1854-ben mint hadapród lépett ki. 1859. márcz. 2. az 1. gyalog-ezredhez hadnagygyá neveztetett ki s 1859-ben részt vett az olaszországi hadjáratban, nevezetesen máj. 22. Sesiánál (Terora) előörsi csatározásban, máj. 25. és jún. 1. a Candia melletti ütközetben, jún. 4. a magentai csatában, hol könnyen megsebesült, és fogságba került, honnét csak aug. 8. szabadult ki. Ugyanazon év nov. 7. főhadnagy lett és 1862-ig csapatszolgálatra volt beosztva, 1863. tanár az ezredi hadapród-iskolában, 1864-1867-ig a vezérkarhoz beosztva, s mint ilyen részt vett az olasz- és poroszországi hadjáratban, azonban ütközetben nem volt. 1868-69-ig tanító a IV. hadosztály iskolájában. 1870. nov. 1. századossá léptették elő. 1874. máj. 1. a honvédséghez helyeztetett át; 1877. nov. 1. az 54. zászlóaljnál őrnagy lett; 1879. ápr. 21. a 64. zászlóaljhoz helyezték át, hol 1882. nov. 28. alezredessé lépett elő s betegsége miatt 1886. febr. 1. nyugdíjaztatott.
A Ludovika Akadémia Közlönyében mint levelező működött közre (czikkei u. ott, 1876. A háború a természet törvénye, 1885. A léghajózás és a háború sat.).
A Ludovika Akadémia Közlönye 1899. 672. l.