Kezdőlap

Nagy Ferencz.

bölcseleti és theologiai doktor, egyetemi tanár később veszprémi prépost kanonok, szül. Kékkőn (Nógrádmegye); mint az esztergomi főegyházmegye theologiai jelöltje 1766-ban már a bécsi Pázmánaeumban volt, 1767-ben első éves lett és 1771-ben befejezte a theologia tanulását; előbb bölcseleti, majd theologiai doktor lett 1776-ban. Szentszéki jegyző volt az esztergomi érseki helynökségnél Nagyszombatban, hol az 1774. okt. 6. csődvizsgálaton egyetemi hittanárnak választatott meg s mint ilyen működött is 1780-ig Nagyszombatban és Budán. Az egyetemnek Budára áthelyezésekor 1778-ban egyházi beszédet mondott. Ezen utóbbi év júl. neveztetett ki kanonoknak Veszprémbe s az ottani papnevelőintézet rectora volt, később somogyi főesperes és prépost lett. A tabi templomot építtette.

Munkái:

1. Dissertatio inaug. patrologica de notione patris ecclesiae… Ad consequendam supremam theologiae lauream… publice propugnata mense Augusto 1716. Tyrnaviae.

2. Panegyricus ad septimum ante kalendas Julias diem Augustae Mariae Theresiae ob confirmatas, emendatas, ornatas in ditionibus Hungaricis litteras dum regia scientiarum omnium universitas augusta munificentia Budae collocata, in ipsis Augustae secundis imperii vicennalibus, inaugurationis suae solemnia ageret. Budae, 1780.

3. Banderium Simighiense. In Sio-Fok anno 1790. 16-ta junii salutatum. Hely nélkül. 1790. (A vers végén: Salutavit A. P. = Angela Pacis. Megjelent a Magyar Kurírban is 1790. 777. l. A Kurir tudósítójától tudjuk meg, hogy a vers szerzője Nagy Ferencz volt. N. ezen alkalomból a banderiumot Siófokon megvendégelte.)

4. Funiculis triplex dissolutus. Sive pacificationis: Viennensis, Niklsburgensis, Lincziensis ab textura privati veridici explicatae et memoriae feliciter coronati regis Hungariae Leopoldi II. oblata Posonii 1790. per publicum A. P. Pestini, 1790.

5. Gratiae vota! Seminarii Veszprimiensis S. Annae ad octavum ante idus februas diem excell. ill. ac rev. dno Joseph Bajzáth episcopo Veszprimiensi natalem oblata… 1791. (Költemény.).

6. Versus magyar ösztön in Carmen Sapphicum versi per Auctorem. Veszprém, 1796. (Latin versek. Névtelenül).

7. Protrepticon után való ösztön. Veszprém, 1796. (Költemény. Névtelenül. Pozsony, 1796. és hely és év n.).

8. Gróf Széchenyi Ferencz Somogy vármegyei fő-ispánságba való beiktatásának ünnepére való dal. Veszprém, 1798.

9. Carmen eminent. cardinalis Josephi comitis a Battyán regni Hungariae primatis anni sacerdotii jubilaeo millesimo octingentesimo primo sacratum sed anno 1799. 23. oct. praemortui posthumis honoribus cum planctu exhibitum. Veszprém, 1799.

10. Taedae nuptiales seren. Josephi et Alexandrae Austriae et Russiae principum. Quas cecinit grata Simighini comitatus nomine et haec in oscina Széchenio pectine mota chelis. 1800. Veszprém. (Költ.).

11. Ad Menalcam Neosoliensium pastorem pro nonis kalendis aprilis gregem suum accessurum stophae pastorculi Amyntae. Veszprém, 1801.

12. Honor sepulchri exc., ill., rev. dni Veszprimiensium episcopi dni Josephi Bajzáth de Pészák etc. Anno 1802. die 24. febr. defuncti adoratus. Veszprém. 1802. (Költ.).

Magyar Hirmondó 1780. 52. sz.

Katona, Historia Critica XLI. 615. l.

Fejér, Historia Academiae.

Danielik, M. Irók II. 215. lap.

Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története. Bpest, 1880.

Ballagi Géza, A politikai irodalom 318. lap.

Petrik Bibliogr.

Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 346. lap és Hornig Károly báró veszprémi püspök jegyzeteiből.