Kezdőlap

Nagy Ferencz, (vályi),

ev. ref. főiskolai tanár, szül. 1765. szept. 30. Felső-Vályon (Gömörm.), hol atyja, egykor Szatmár megyében prédikátor, lakott; anyja nemes Nagy Borbála nevelte 12 éves koráig, mikor a sárospataki collegiumba adta tanulásra, honnét másfél év mulva a miskolcziba került. 1783-ban a grammatikai osztály tanítása reá bizatott, úgyszintén két év mulva subrectori cz. mellett a syntaxis osztály. E hivatalát 1793-ig viselte, midőn az iskolától búcsút vett és külföldre ment a zürichi egyetemre, hol két évig leginkább a theologiai tudományokat, bölcseletet és terrnészettant, görög és római irodalmat tanulta; különösen a humanista Hottingernek volt kedveltje, ki házához is meghívta gyakori látogatásra. A franczia háború miatt kénytelen volt visszatérni hazájába s előbb Csáton (Borsodm.) volt segédlelkész, majd mint rendes prédikátor Dorogmán a Tisza mellett szolgált, e két helyen négy évig. 1798-ban a sárospataki collegiumba a humaniorák tanítására hívták meg és tanári székét nov. 11. foglalta el. A görög nyelv és a magyar irodalom voltak kedvelt tárgyai, melyeket tanítványaival is megkedveltetni igyekezett. Midőn a költészetet tanította, tanítványait arra vitte, hogy rímetlen verseket is írjanak, mit Sárospatak mindeddig nem próbált, sőt idegenséggel is nézett. A 30 évig viselt tanári hivatal, de különösen Homér fordítása, életerejét nagyban elfogyasztotta; nyugalomra lett volna szüksége, de mivel épen egy új tanszék alapíttatott, Vay József septemvir által buzdíttatva, kénytelen volt átlépni az exegetica theologia s egyháztörténelem tanszékére, melyhez még a görög irodalom tanítását is hozzá adták. Ezt 1819. szept. kezdte el, de már októberben beteg lett és 1820. jan. 15. meghalt. Homeros-fordítása, melybe a Kazinczytól rendelkezésére bocsátott Kölcsey-féle Homeros-fordításból egyes részeket átvett, adott okot a híres Iliász-pörre Kazinczy és Kölcsey közt. Ez volt az első nagyobb plágium-pör irodalmunkban.

Költeményei vannak a Magyar Musában (1787-1788. Józsefnapi öröm, melyben Felséges II. Józsefhez való szives indulatjai között egészszen bémerült); a Magyar Kurirban (1790. 580. lap, 1792. 43., 1327., 1360. l., 1807. II. 2. Told., IV. 602. l., 1819. II. 215., 1820. 102.); a Kedveskedőben (1824. II. 233., 257. lap Pfeffel után, 321. lap).

Munkái:

1. Hunyady László történetei, ugymint élete és halála; mellyeket mind a Tziliai gróf Ulriknak irigységével, és le-vágattatásával; mind VI. László királynak közbe-folyó tselekedeteivel és halálával eggyütt, e hiteles írókból ki-szedegettvén, magyar versekkel le-irt, és világ eleibe botsátott… Hozzájok toldattak némelly apológussai és más elegyes versei. Pozsony és Komárom 1793.

2. A Pártos Jeruzsálem IX énekekben. Pozsony és Pest, 1799.

3. Mennyei polgár, vagy halotti tanítás az igazságról; az ember nem e földnek, hanem a mennynek igaz polgárja, mellyet… Szent Györgyi István urnak, még élt, a sárospataki ref. kollegiumban a filozófia… professorának meg holtt teste felett 1799. eszt. mondott. Kassa. 1800.

4. Szent gyülekezet könyörgései hat penitzentziális hetekenn. Kassa, 1805. Két kötet.

5. Ódák Horátz mértékeinn. Kassa, 1807. (Ism. Annalen der Literatur. Wien 1808. 189. l.).

6. Halotti beszéd Nietsch Dániel német nyelvet tanító prof. felett. Sárospatak, 1809.

7. Homér Batrachomyomachiája. Kassa, 1809.

8. Versek, mélt. Vajai Vaj Ábrahám urnak és Kazinczy Zsófia kisasszonynak menyegzőjökre 1810. decz. 18. Kassa. (Költemény).

9. Bion és Moschus idylliumai. Görögből magyarra fordítva hexameterekben. Kassa, 1811. (Névtelenül. Magyarázatokkal. Moschus élete és munkái).

10. Oda, mélt. Kenderesi Mihály urhoz azon nemes érzésnek, mellyel a Horátz mértékeinn irt magyar odák iránt viseltetett, megtisztelésére. Kassa, 1811.

11. Μνημοσυνη γε συϕωγαγε ανδρος Ιοαννε Αποσολοβιγς Διδαςκαλε γης Ελλενικης Γλωςςης ες Μιςκολς. Kassa, 1811.

12. Elegidion in obitum Adolphi Zennovitz Eperjesiensis. Kassa, 1813.

13. Az Istennek kedves keresztyén előadva halotti tanításbann: mellyel néh. Szemerei Szemere László urnak meghóllt teste felett decz. 20. 1812. Kassa, 1813.

14. Kántáte azon hálaadó innepre, mellyet Őri Fülep Gábor úr tartott, midönn a papi hivatalra lett felszenteltetésének ötven esztendejét bétöltötte, s hálát adott az Urnak a s. szent-péteri templombann Augustus havának 25. 1816. Kassa, 1816.

15. A könyörgés ereje előadva halotti tanításbann, mellyel ama néhai drága emlékezetű asszonyságnak, … Görgei Görgey Mária asszonynak… Boronkay István úr nemes lelkü házastársának, végső tiszteletet tett Hotykánn január 4. 1816. Kassa, 1816.

16. Óda Ferdinand Károly főherczeghez, midőn Patakot 1817. szept. 12. meglátogatá. Kassa.

17. Óda, mellyet fels. János Józsefhez, Magyar és Cseh ország sat. fő herczegéhez, midőnn Tokajt meglátogatni méltóztatott volna, s onnan S. Patakra várattatott; az itt lévő ref. collegiumbeli muzsák nevében máj. 29. írt. Kassa, 1819.

18. Polyhymnia II könyvekben. Kassa, 1820. (Kiadta Kazinczy Ferencz a szerző életrajzával. Ism. M. Kurir 1821. II. 210. lap.).

19. Carmina latina. Kassa, 1820.

20. Homér Iliásza. Ford. Kassa, 1821. Két kötet.

A reformátusok által 1808-ban megújított énekes könyvében írta a 175., 195., 210. és 211. énekeket. (Ism. M. Kurir 1822. I. 79. Kazinczy).

Levelei Kazinczy Ferenczhez Sárospatak 1808. nov. 15-től 1813. márcz. 6-ig (Kazinczy Ferencz Levelezése VI-X.).

Kéziratban: Magyar poétika; latin és görög verseinek gyűjteménye; Beszéd a tanítói hivatal nehéz volta felől, mellyet Miskolczon, bucsút vévén subrectori hivatalától, 1793-ban tartott; Prédikácziók; Jegyzések a magyar nyelv természetéről.

Levelei a m. n. múzeumban: Horvát Istvánhoz. 1818. máj. 2. 1819. máj. 21-én (Horvát Homer Iliászának fordítására 100 frtot ígért); Oda ad Zemplinienses proceres nobilesque… Sátoralja-Ujhely, 1804., 4rét 7 lap; Notitia obolorum in agro Sáros-Patakiensi inventorum Anno 1814. 4rét 3 lap.

M. Kurir 1819. II. 24. sz.

Katona, Historia Critica XLI. 616., XLII. 584. l.

Tudományos Gyűjtemény 1820. II. (Nekrolog).

Danielik, M. Irók II. 215. l.

Néptanitók Lapja 1879. 13., 14. sz. (Jakab Elek).

Toldy F., M. nemzeti irodalom története.

Kálmán Farkas, Éneklő kar. Bpest, 1880. 45. lap.

Figyelő I. 118., 187., VI. 368., 370., XIII. 6. l.

Uj M. Athenás 294., 514. l.

Kovács Gábor, A miskolczi ev. ref. főgymnasium története. Miskolcz, 1885. 115. l.

Sárospataki Lapok 1890. 15. szám.

Petrik Bibliogr. II. 823., IV. 68. l.

Pallas Nagy Lexikona XII. 913. l. (Négyesy László).