múzeumi igazgató-őr, a magyar tudományos akadémia levelező tagja, Nagy István földbirtokos és Thaly Zsuzsána fia, született 1855. augusztus 4-én Gárdonyban (Fejérmegyében); középiskoláit Gyönkön és Pesten a reform. és piarista gymnasiumban végezte; az egyetemen a bölcseleti tanfolyamra iratkozott be s történelmi, régészeti, oklevéltani, irodalomtörténeti, összehasonlító nyelvészeti és földrajzi előadásokat hallgatott. Rómer felszólítására 1875 őszén a m. nemzeti múzeum régiségtárába lépett mint díjnok, hol 1881 őszéig működött; közben 1878 végén és 1879 elején negyedévig az Egyetértés tudósítója volt, a mit azonban betegség miatt abba kell lett hagynia. 1881 őszén Sepsi-Szent-Györgyre választották meg a székely nemzeti múzeum őrének s mint ilyen nyolcz évet töltött a Székelyföldön. 1889. szept. 19. kineveztetett Budapestre a m. n. múzeum régiségtárához gyakornoknak, hol 1891. júl. 24. segédőr, 1900. ápr. 6. őri czímet és jelleget nyert. 1901. okt. 30. őr, 1902. okt. 21. igazgató-őr lett és a hadtörténelmi gyűjteményt rendezte, melyről katalogust is szerkesztett. Az 1896. ezredéves kiállítás alkalmával az ősfoglalkozások vadászattörténeti alcsoportjának előadója volt. A csoport ismertetését, a magyar vadászat történeti vázlatá val együtt megírta a Matlekovics S. által szerkesztett Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor cz. munka V. k. 767-814. l. A m. tudom. akadémia 1901. máj. 10. választotta levelező tagjai sorába. 1892. decz. 4. nőül vette Csetneki Jelenik Elek özvegyét, Zaphiry Helént, Liszt Ferencz egyik legkiválóbb tanítványát.
Czikkei az Egyetértésben (1877. 2-5. sz. A magyarság eredetéről, 1879. 15., 16., 20., 21. sz. A szlávok Magyarországban ng. jegy alatt, 1880. 168-169. sz. Újabb ethnographiai irodalmunk és a M. Polgárban 141-143. sz.); a Literarische Berichte aus Ungarnban (1880. Die heilige Ungarische Krone); a P. Hirlapban (1881. 99., 100. sz. Lovagjátékok a középkorban -gy -z jegy alatt, 1900. 27. sz. A turul); az Arch. Értesítőben (1882. A székely n. múzeum őskori gyűjteménye, 1886. Az aldobolyi kardról, 1887. A krásznai arany rudakról, 1890-91. A magyar középkori fegyverzetről, 1892. A kozár kard, A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében, A homorszögi magyar pogánykori lelet Csetneki Jelenik Elek jegyzetei nyomán, 1893. Az alsó-szent-iványi sírdombok, kunhalmok, Fejérmegyében, Aurelius császár leányának állítólagos síremléke, A régi kunok temetkezése, A magyarhoni lovas sirok, A hunn, avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése. XII. századi magyar gyürü, 1894. A Berényi-féle magyar puska, Fringia, Harczias Fridrik első szász választó fejedelem magyar kardja, A tömösi kardról, 1895. A budapesti népvándorláskori lelet, 1896. Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon, 1898. Magyar kardok; 1900. Egy passaui kardkészítő magyar szablyái, 1901. Válasz Varju Elem. úr birálatára, Szkita-szarmata maradványok a magyar viseletben, A csanádi kard, Sirleletek a régibb középkorban, Népvándorlási turán öltözet, ábrával); a Nemerében (1882. 40. A kézdi-vásárhelyi őskori telepről, A székely n. múzeum. Őskori tárgyak, 1883-1884. Őslakosai-e az oláhok Erdélynek? Hat czikk, rl-ng jegyek alatt Réthy Lászlóval együtt, 1883. Sepsi-Szent-Györgyi őskori telepről, hat czikk, Erdély nemzetiségei a mult században, több számban, Az ezredév, Anthropologia és nyelvészet, A zsidó nép, 3 czikk, A franczia uralkodóház, több számban sat.); a Székely Nemzetben (1883. 85. sz. A csiki székely krónika -y -za jegy alatt, 1881. 8-12. sz. A magyarok és hunnok közti kapcsolat, 193-199. sz. Szabó Károly és Hunfalvy Pál, 1885. 4., 10-12. sz. Tündér Erzsébet, mythologiai tanulmány, 104. sz. Bodoki réz csákány, 116. Bölöni bronzlelet. 117. Bessenyei őskori karikapénzek 148-150. Bessenyei őskori telepről, 1886. 68., 72., 76., 77., Fogarasi boerok, … A csiki székely krónika sat.); a Budapesti Hirlapban (1884. 272-274. sz. A magyar kultúra, egy kis eszmecsere Pulszky Ferenczczel, 1891. 78. A magyarság száma, 80. Oláh statisztika, 83. Délszláv statisztika, 107. Tót és ruthén statisztika, 135. Magyar nőnevek, 219. Első osztályú magyar érdemrend, 294. A hun és kun névről, 342. A székelyek nemessége, 1892. 32. Armalis nemesekről, 38. A választók statisztikája, 258. Kossuth Lajos eredete, decz. 19. szerk. üzenetei közt: A régi forintról, 1893. 135. Város óriások, 149. Árpádkori koponyák); az Ethnographiában (1890. Az emberiség statisztikája, A magyar név, A székelyek és a pannoniai magyarok, Etzelburg, Bécs, A Zaránd név eredete, Ethnologia és nyelvészet, válasz Munkácsi Bernátnak és Balassa Józsefnek, Az Attilla név, Régi magyar személynév az erdélyi szászoknál, 1894. Monda és hagyomány, Honfoglaló őseink, Nőrablás emlékei a magyaroknál, Európa nemzetiségi viszonyai, és könyvism., 1895. A székely írás eredete, 1897. Egy adat a parthus-ugor érintkezéshez, A vogulok őskorához, 1898. Tanulmányok a szumirokról, 1900. A magyar halászat eredete, 1901-1902. Népfajok és népek a XIX. században, 1902. Turánok és árják); a Turulban (1891. Árpádkori személyneveink és az Osl nemzetség eredete, 1892. A Geiza név kiejtése: Gejcse és Gecse, Az Oslu nemzetség eredete, A régi magyarok személynevei, könyvism., 1893. könyvismert., 1894. Az Árpádház mondai genealogiája, Kossuth Lajos eredete, 1898. III. Béla király és Antiochiai Anna Ágnes mint I. Ferencz József ő felségének ősei, 26 táblával); a Pesti Naplóban (1893. 137. sz. Rozgonyi Piroska, 1899. 89. sz. A régi magyarok fegyvereiről, kivonat a felolvasásából); az Életben (1893. A magyarok a honfoglalás előtti időkben); a fejérvármegyei és k.-fejérvári tört. és rég. egylet Évkönyvében (1893. A fejérmegyei magyarság eredete); a Hazánkban (1894. 316. sz. Bánk bán); Az ezredéves országos kiállítás, az országos főcsoport Katalogusában (1896. Bevezetés a vadászat történetéhez, Vadászat); a Századokban (1896. 288., 1897. 423. l. könyvism., 1899. A történelmi korszak kezdete); a Budapest régiségeiben (V. 1897. Budapest a népvándorlás korában, VII. Az eskütéri sisak); M. Kritikában (1897. 15., 27-29. sz. 1898. 280. l. könyvism.); a Matlekovics S., Magyarország közgazdasági és közművelődési állapotában (1898. V. Vadászat); a Magyarországban (1899. máj. 6. Hogy alakult meg a magyar főváros); a Keleti Szemlében (1900. M. ethnologiai kérdések); a Forster-féle III. Béla emlékezete cz. műben (Bpest, 1900. Béla fegyverzete s az Árpádházi királyok jelvényei, III. Béla ivadékai az európai uralkodó házakban); az Uj M. Szemlében (1902. Fajunk jövője); a M. Nemzeti Múzeum Multja és Jelenében (1902. Hadtörténelmi gyűjtemény).
Munkái:
1. Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez. Sepsi-Szent-György, 1883-86. (Különny. a székely nemzeti múzeum Értesítőiből).
2. Az Álmos-monda. Mythologiai tanulmány. Sepsi-Szent-György, 1884. (Különny. a Székely Nemzetből: Emese álma cz.).
3. A szkíták nemzetisége. Bpest, 1895. (Néprajzi Füzetek 3. Különnyomat az Ethnographiából 1894. «Egy pár szó a szkithákról» cz.)
4. Magyarország története a népvándorlás korában (A Szilágyi Sándor által szerk. Milleniumi Magyar történet I. k. 3. könyv. CCLIII-CCCLII. l.).
5. A magyar viseletek története, Rajzolta és festette Nemes Mihály, szövegét írta… Bpest, 1900. 40 szines és 71 fekete táblával. (Ism. Arch. Értesítő 1900-1901).
Szerkesztette a Nemere cz. hetilapot 1883-ban és a Székely nemzeti múzeumi Értesítőt (1890-91. ebben czikkei: A székely nemzeti múzeum ismertetése, Az emberiség statisztikája. Az Aghaz nem és Koroniza ág, A homárka név eredete, Szláv nyomok Háromszéken, Daczó Ferencz sírkőfelirata, Adatok a székelyek eredetéhez s egykori lakhelyük).
Álneve és jegyei: Istvánfi G., (ng.), N. G., Ng., NG., ny.
Vasárnapi Ujság 1895. 36. sz. arczk.
M. Könyvészet 1895., 1897.
Pallas Nagy Lexikona XII. 913., XVIII. 309. l.