Kezdőlap

Nagy Ignácz (séllyei),

theologiai doktor, székesfejérvári püspök, N. Jánosnak, ki városi tanácsos és több ízben városbirája volt, fia, szül. 1733. júl. 25. Székesfejérvárt; tanult szülőhelyén és Budán; 1751. Nagyszombatban végezte középiskoláit; 1752-ben a veszprémi egyházmegyében lett pap és a theologiai tudományokat Rómában hallgatta, hova 1754. decz. 14. érkezett. 1757. decz. 17. u. ott miséspappá szenteltetett és 1758. márcz. 14. theologiai doktorrá avatták; a görög nyelvben nagy jártassággal bírt. Rómából azon év ápr. 3. visszatért és Biró Márton veszprémi püspök titkárául fogadta. 1759. jún. 31. tiszteletbeli, 1760. jún. 1. pedig valóságos kanonokká neveztetett ki. Kir. táblai főpap, 1774-ben egyszersmind kaposfői szent Benedek prépostja, szentszéki ülnök és apostoli jegyző, 1775. drivesti választott püspök, a hétszemélyes tábla ülnöke lett. Kevéssel azután a magyar helytartótanácshoz tanácsossá nevezték ki. Mária Terézia királynő 1777. febr. 17. első székesfejérvári püspökké, aug. 22. az egyetem kanczellárjává nevezte ki. Meghalt 1789. decz. 9. Pesten.

Szent István jobbkeze tiszteletének tárgyában kiadott rendelete 1778. márcz. 25. (Ipolyi Arnold, Magyar ereklyék. Pest, 1863. 36. l.).

Munkái:

1. Lamindus Britaniusnak, avagy Muratorius Lajos Antalnak… a keresztény embernek valóságos áhitatosságáról költt munkája: Melly először olaszból deákra fordíttatott Lamé Bornard által; most pedig magyar nyelven ki-botsáttatott. Eger, 1763 és 1766. (Névtelenül.).

2. Isten irgalmából első székes-fehér vári püspök azoknak a kik az atya Istenben szerelmesek, és a Krisztus Jézustól megtartattak és hivattattak. Hely és év n.

3. Az oltári szentséget szüntelen imádó ájtatos társaság székes-fehérvári püspökségben. Pest, 1780. (Névtelenül).

4. Repraesentatio in puneto Tolerantiae Josephino-Caesareae… 1785.

5. Keresztény imádságok. Fordíttattak németből a grétzi 1785. esztendőbeli nyomtatás szerént. Pozsony, 1787. (Névtelenül).

6. A keresztény hit és erkölcsbeli tudomány. Pozsony, 1786.

7. A szent lélek imádása. Pest, 1787. (Névtelenül).

Horányi, Memoria II. 675. l. és Nova Memoria 173. l.

M. Kurir 1789. 1446. lap.

Benyák, Pia Memoria… Pestini, 1790.

Sándor István, Magyar Könyvesház 122., 168. l.

Catalogus Bibl. Franc. Com. Széchenyi II. 97., Supplementum I. 396. l.

Fejér, Historia Academiae 104., 106., 110., 197. l.

Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 334., II. 217. lap.

Nagy Iván, Magyarország Családai VIII. 33. l.

Pauer, Joannes, Historia Dioecesis Alba-Regalensis. Albae-Regiae, 1877. 243-294. l.

Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története. Budapest, 1880. 131., 141., 156., 246. l.

Petrik Bibliogr.

Pallas Nagy Lexikona XII. 914. l.

Századok 1902. 899. l.