a m. kir. kamaránál ingrossista, a Kisfaludy-társaság tagja s a m. tudom. akadémia levelező tagja, nemes N. Ignácz uradalmi tiszttartó a gróf Festetich családnál (később kir. kamarai szolgálatba lépett) és Kreid Terézia fia, szül. 1810. okt. 7. Keszthelyen (Zalam.); középiskolai tanulmányait 1819-20. Gyöngyösön, 1822-ig Ujvidéken, azután Baján, Pécsett (hol Garay és Frankenburg voltak iskolatársai; innét betegeskedése miatt atyja haza vitte), majd Budán végezte. Neveltetése, saját nyilatkozása szerint, német volt. 1829-ben a pesti egyetemre logikusnak iratkozott be, hol atyja egy elszegényedett öreg házaspárnál Halmyéknál fogadott számára lakást, s az ifjú beleszeretett Halmyék rendkívül szép és művelt leányába Karolinába, s a magyar irodalomért lelkesedő magyar leány is erősen buzdította az ifjút annak megismerésére. N. ekkor minden addigi irodalmi kisérletét megsemmisítette, lemondott a német írói ábrándokról és magyar író lett. 1831. okt. 10. a kir. kamaránál lépett hivatalba mint gratuitus practicans. 1833-ban practicans stipendiatus lett 80 frt évi ösztöndíjjal. A minősítési táblázat szerint tehetséges és szorgalmas volt; nyelvismeretei: magyar, német, latin, olasz és horvát, később a franczia és angol nyelvben is tökéletesítette magát. Ekkor nőül vette Karolináját atyja tudta nélkül; (atyját, midőn Pestre utazván, ezt megtudta, gutaütés érte s a nélkül, hogy fiának megbocsátott volna, 1837. ápr. 4. meghalt). Lehet, hogy ezen családi tragédia tette olyan komolylyá egész életére Nagy Ignáczot, legalább több kortársa állítja, hogy sohasem látták mosolyogni. Hivatalában lassan haladt előre, 1835-ben accessista lett s 1838-ban ingrossistának (számjegyzőnek) nevezték ki. Fizetése, mint maga mondja, 450 forint volt és ingrossista maradt 1848-ig, mikor pénzügyminiszteri fogalmazó lett (1848. végéig). A m. tudom. akadémia 1840. szept. 5. választotta levelező tagjai sorába; a Kisfaludy-Társaság tagja lett 1842. jan. 22.; a társaság egyszersmind segédtitkárrá és pénztárnokká is megválasztotta, mely hivatalait 1845-ig viselte. A nemzeti szinház drámabiráló választmányának is tagja volt. 1849 elején Budán maradt és a Pesti Hirlapnak volt levelezője, de a lap még jan. végén betiltatott. Ezután többnyire betegeskedve töltötte idejét, mígnem a májusi ostrom elől Soroksárra vonult és csak októberben költözött vissza Pestre; ekkor, mint nem compromittált egyén, hirlapkiadási enyedélyért folyamodott, azt meg is nyerte s a Hölgyfutár cz. szépirodalmi napilapot nov. 15. megindította. Már ekkor ritkán hagyta el lakását; azonban míg betegsége, a hátgerinczsorvadás, engedte, megszokott szinházlátogatását folytatta. Meghalt 1854. márcz. 19. Pesten. (Midőn temették, azon különös eset történt, hogy, jóllehet ő teljes életében a cz helyett c betűt használt, koporsóján keresztnevét cz-vel jelölték.) 1901-ben exhumálták és most a neje által (ki 1901. márcz. 12. halt el) emelt síremlék jelöli közös nyughelyüket a kerepesi-úti temetőben.
Czikkei, beszélyei, költeményei, szinművei a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Regélő (1833-34. költemények, adoma, ballada s beszélyek); Rajzolatok (1835-36. beszélyek, humoreszkek, útirajzok és apróságok); Társalkodó (1835-37. beszélyek, humor és más czikkek, költ., 1836. szept.-től a lap segédszerkesztője); Jelenkor (1837. A fővárosi ujdonságok első rendes rovatát ő alapította meg hirlapirodalmunkban és ő volt e lapnál a fővárosi élet első krónikása; ő mindig a Széchenyi eszméinek híve volt); Hajnal (1838); Athenaeum (1838-43. beszélyek, könyvism.); Részvét Gyöngyei (1838. A hősök, ered. vígj. 1 felv., N. I. vígjátékái közt Sobri cz.); Emlény (1841); Nemzeti Almanach (1841. Vendégszerep, vigj. 1 felv., 1852. A vetélytárs, ered. vigj. 1 felv.); Kisfaludy-Társaság Évlapjai (IV. 1844. Az agglegény, torzkép az életből, székfoglaló); Szivárvány (1844. torzkép); Aradi Vészlapok (1844. életkép); Budapesti Hiradó (1844. júliustól, mikor a lap megalakult, N. is munkatársa lett és a fővárosi ujdonságokat Budapesti Hírharang czímen Θ jegy alatt folytatta; eleinte minden számba írta, aztán hetenként kétszer, 1846-tól háromszor, 1847. nov. a B. Hiradó szerkesztősége az országgyűlés alatt Pozsonyban székelt, de N. Pesten maradt és tovább írta ujdonságait, 1848. márcz. írta az utolsó hírharangot); írt a Pesti Divatlapba (1844-48), az Életképekbe (1844-45., Ármány és szerelem, farsangi tréfa. 1847-48); a Honderűbe (1844., 1847), a Budapesti Divatlapba (1848.); a Pesti Hirlapba (1849. jan. 3-23-ig tudósítások); a Hölgyfutárba (1489. beszélyke, 1851. 188-199. sz. Bizalmas jegyzetek, 258. sz. Előfizetési kiáltvány, 1854. 55. sz. Nyilatkozathoz és a Hirharang cz. rovatot folyton írta); Losonczi Pönix (I. 1851. Ünneplések).
Munkái:
1. Ruy Blas, dráma öt felv. Hugo Viktor után ford. Buda, 1839. (Szinműtár I. 1. Ism. P. Divatlap 1846. 1. sz. Először 1845. decz. 29. Kézirata 1839. censurai példány a m. n. múzeumban).
2. Egyesüljünk, vígj. négy felv. Buda, 1839. (Szinműtár I. 4.).
3. A növendék, vígj. négy felv. Amália szász kir. herczegnő után ford. a m. tud. társaság költségén. Buda, 1840. (Először és utoljára adatott a nemzeti szinházban 1839 július 15.). (Szinműtár I. 12.).
4. Argyrus királyfi, tüneményes életkép négy rámában, előrajzzal és utóábrázolattal. Buda, 1840. (Kézirata 1839. censurai példány a m. n. múzeumban N. I. vígjátékai közt Rontó Pál cz.).
5. Az életuntak, vígjáték öt felv. Buda, 1840. (Eredeti játékszín 10.).
6. Születésjog. Dráma öt felv. Bulwer után ford. Buda, 1841. (Szinműtár II. 1.).
7. Hugo Viktor, Szív és trón, dráma négy felv. ford. Buda, 1841. (Szinműtár II. 4. Tudor Mária cz. először Budán 1836. jún. 9., 13., aug. 30., Pesten nov 4. Ism. Honművész 1836. 48., 90. sz., P. Divatlap 1846. 30. sz. Kézirata 1840. censurai példány a m. n. múzeumban).
8. Scribe, Egy pohár víz, vígj. öt felv. ford. Buda, 1841. (Szinműtár II. 9. Először 1841. máj. 16.).
9. Pellico Silvio, Morus Tamás, dráma öt felv. ford. Buda, 1841. (Szinműtár II. 12.).
10. Scribe, Láncz, vígjáték öt felv., ford. N. és Vajda Péter. Buda, 1842. (Szinműtár III. 33. Először adták 1842. márcz. 5.).
11. Töpfer Károly, Hagyjatok olvasnom, vígj. egy felv. R. után ford. Buda, 1841. (Szinműtár III. 36. Először 1839. szept. 6.).
12. Töpfer Károly, Falusi egyszerűség, vigj. négy felv., ford. a m. tudós társaság költségén. Buda, 1842. (Szinműtár III. 41. Először Pesten 1839. máj. 6., 12., 28., aug. 12.).
13. Bayard és Vanderburch, A párisi naplopó, vígj. két felv., ford. Dunkel szerint. Buda, 1843. (Szinműtár IV. 46. Először Pesten 1839 ápr. 30., szept. 11, 1840 szept. 14).
14. Schiller Fridrik, Fiesko, szomj. öt felv. Buda, 1843. (Szinműtár IV. 50. Először Budán 1836. aug. 27., Pesten 1839. aug. 27.).
15. Bayard és Théaulon, Agg szinész és leánya, Both szerint ford. Buda, 1843. (Szinműtár IV. 53.).
16. Schneider L., Az ikrek, vígj. négy felv., ford. Buda, 1843. (Szinműtár IV. 56. Először 1840 máj. 4.).
17. Beszélyek. Bpest, 1843. Három kötet. (Nagy Ignácz munkái I-III.).
18. Tisztujítás, vígj. négy felv. Bpest, 1843. (Eredeti Játékszin 11. 1842-ben a m. tudom. akadémia által száz aranynyal [Teleki-díj] jutalmaztatott. Először adták Pesten a nemzeti szinházban 1843. aug. 5., 12-szer aug 29-ig, 1849 febr. 26-ig, azután 1882 aug. 17. Ujabb kiadása: Bpest, 1878. Olcsó Könyvtár 44. Kézirata censurai példány a m. n. múzeumban).
19. St. Roche. Palzownő után németből ford. Pest, 1843. Négy kötet (Külföldi regénytár III-VII.).
20. Torzképek. Bpest, 1844. Négy kötet. (Nagy Ignácz munkái IV-VII. Négy czímképpel és rajzolt borítékokkal. I., II. rész 2. kiadás. Bpest, 1845. Megjelenésükkor 1844-ben már 2000 példányban terjedtek el).
21. Magyar titkok. Bpest, 1844-45. Tizenkét füzetben, 12 kőnyom. képpel és rajzolt borítékokkal. (Ismertette a Pesti Divatlap 1845. II. 12. szám).
22. Bors és paprika. Összeszitálta és kitálalta Gyömbéry Darázs Jónás. Négy tál. Bpest, 1845. Négy tál. Négy kötet. (Adomák).
23. Hajdan és most. Budapest, 1845. Két kötet. (Nagy Ignácz munkái VIII., IX. Beszélyek. Ism. Irodalmi Őr 1845. 1., 2. sz.).
24. Menny és pokol. Pest, 1846. Három füzet. (Rajzolt szines borítékokkal. Ism. P. Divatlap 1845. II. 29., 30. sz.).
25. Szúnyogok. Pest, 1848.
26. Nagy Ignácz vígjátékai. Bpest, 1852. (Egyesüljünk! Vígj. három felv., előjátékkal, Sobri, vígj. egy felv., Rontó Pál, tüneményes életkép négy rámában, Vendégszerep, vígj. egy felv., Életuntak, vígj. öt felv., Vetélytárs; vígj. egy felv., Tisztújítás, vígj. négy felv., Ármány és szerelem, vagy vadaskerti zendülés, farsangi tréfa egy felv.).
Kéziratban:
Mátrai rabló, dr. három felv. (Először előadatott Budán 1835. júl. 11., többször nem került szinre. Ism. Honművész 58. sz.);
Vasorrú bába, tünem. vigj. három felvon., zenéje Faller Miklóstól (később Árgyrus királyfi czímmel);
Soroksári János, tüneményes vígj. két felv. énekkel és tánczczal (előadták Budán 1835. okt. 22.; Ism. Honművész 87. sz.);
Véletlen találkozás, vígj. egy felv., Lotz után ford.;
Mazeppa, dráma öt felv. Slovaczky Gyula után ford. (először a nemzeti szinházban 1847. decz. 13. Ism. P. Divatlap 1847. 51., 52. sz,):
Mária Magdolna, szinmű, Hebbel után ford. (előadatott Pesten 1848. aug. 15., a három utóbbinak kézirata a budapesti nemzeti szinház könyvtárában van).
Levelei a m. n. múzeumban Fáy Andráshoz: Buda 1835. máj. 12., Pest 1840. jún. 13.; Czuczor Gergelyhez: Pest 1840. máj. 6., júl. 10.; Walther Lászlóhoz: Pest 1845 febr. 4.
Szerkesztette a Szinműtárt Budán 1839-43-ig, melyből négy kötetben 56 füzet jelent meg 56 színművel; a Külföldi Regénytárt Pesten 1843-44-ig 23 kötetben; az Uj Külföldi Regénytárt 1844-46-ig Pesten tíz kötetben és a Hölgyfutárt 1849 nov. 15-től haláláig. (Tóth Kálmánnak Huszár család cz. költeménye közléseért 1850. aug. három havi börtönre ítéltetett, de egy hét mulva szabadon bocsátották és lapja ismét megjelent szept. 13.).
Álnevei és jegye: Kis Pál, Zajtay és Ü.
Arczképe: kőnyomat Barabástól 1844. (a Pesti Divatlap 18. sz. melléklete).
Pesti Hirlap 1843. 212. sz.
Pesti Divatlap 1844. 18. sz. (Vahot Imre), 1845. II. 31. sz.
Kisfaludy-Társasag Évlapjai III. 26., IV. 174. l.
Magyarkák. Lipcse, 1845.
M. Hirlap 1850. 245., 253. sz.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 450. l.
Hölgyfutár 1854. 65. sz. (Tóth Kálmán).
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 335. l.
Vasárnapi Ujság 1859 10. sz. arczk. (Zilahy Károly).
Toldy Ferencz Összegyüjtött munkái. Pest, 1872. V. és VI. k.
Lauka Gusztáv, Multról a Jelennek. Bpest, 1879. 49. l.
Figyelő II. 372., XIV. 386. l.
Fővárosi Lapok 1882. 196. sz.
P. Napló 1883. 228., 234. sz.
Akadémiai Értesitő 1890. 131. sz.
Petrik Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Irodalomtörténeti Közlemények 1892. (N. önéletrajzi adatai).
Pallas Nagy Lexikona XII. 914. l. (Négyesy László).
Szinnyei Ferencz, Nagy Ignácz. Bpest, 1902. (Különnyomat az Irodalomtörténeti Közleményekből).