Kezdőlap

Nagy Imre,

ev. ref. lelkész, N. Károly kántortanító, 1848-49. honvéd, később árvaszéki jegyző és Munkácsy Zsuzsánna fia, szül. 1852. jan. 13. Hadházán (Hajdúm.); 1861 őszén a hajdú-böszörményi gymnasium I. osztályába lépett s ott végezte a hat osztályt. 1867 őszén Debreczenben a felső osztályba lépett. Tanult zongorát és hegedűt is. Bölcseleti, jogi s theologiai tanulmányait is Debreczenben végezte. 1873-ban esküdt diák és köztanító lett ugyanott; 1875. febr. főiskolai contrascribának választották meg és ezen hivataloskodása alatt letette az első lelkészképesítő vizsgát; ezután seniorságot vállalt 500 frt évi fizetéssel. 1875. aug.-szept. Tégláson segédlelkészkedett; ekkor a göttingai egyetemre ment, hol 1875. okt. 1-től 1876. márcz. 13-ig theologiai tudományokat hallgatott. Hazatérte után letette a második lelkészi vizsgát és 1876. máj. 1. sarkadi segédlelkész lett. 1878. szept. 24. ugrai (Biharm.) lelkésznek választották. 1883. márcz. egyházmegyei aljegyző, majd iskolalátogató, a missiói bizottság tagja, s 1888-ban egyházmegyei tanácsbiró lett.

Verset írt a Ludas Matyiba (1865); külföldi tartózkodása alatt levelezője volt a Balogh Ferencz által Debreczenben szerkesztett Evangyéliumi Prot. Lapnak, ismertette a német egyházi életet és a német egyházi lapokat; a Debreczeni Egyházi Lapnak folyvást munkatársa volt, melyben különösen a külföldi híreket állította össze a német lapokból; 1881-től a Czelder Márton által kiadott Figyelmezőbe dolgozott, különösen a bel- és külmissiói rovatot vezette; munkatársa lett az Evangyéliumi Lelkészi Tárnak, melyben több egyházi beszéde jelent meg; továbbá a Vasárnap cz. néplapnak (melybe verseket és elbeszéléseket írt); közben a Debreczeni Egyházi Lapba is írt; a Gyakorlati Bibliamagyarázatban (1885. Efezusi levél magyarázatai); egy templomavatási beszéde is megjelent a szakáti templom avatásakor (1891. okt. 25.) tartott alkalmi Beszédek közt.

Munkái:

1. Hátha mégis igaz a mit a biblia mond? Bpest, 1879.

2. A két kenyérkosár. Intő és vígasztaló szó a megélhetés gondjai között. Bpest, 1879. (Mind a két füzetet az angol vallásos iratokat terjesztő társulat megbízásából németből fordította).

Dombi Lajos szives közlése (önéletrajzból) és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.