Nagy Szabó Ferencz (marosvásárhelyi),
emlékíró a XVII. században, Nagy Szabó János, ki később város birája volt és Borsos Anna (Borsos Sebestyén krónikaíró leányának) fia, szül. 1581. szept. 13. Marosvásárhelyt, hol a város előkelő polgára, utóbb görgényi udvarbiró volt és részt vett az erdélyi hadjáratokban. Az 1601-1602. háborúk és zavaros közállapotok alatt sok viszontagságon ment keresztül és életveszélyt állt ki a német, oláh, hajdu Marosvásárhelyre ütései alkalmával. 1611-ben a marosvásárhelyi lovasság vicehadnagyaként vett részt a táborozásban a Bárczaságon. 1614-ben az erdélyi követekkel Konstantinápolyba ment, nagybátyja Borsos Tamás hivására «látásnak, hallásnak okáért». Bejárta s leírja a konstantinápolyi keresztény templomokat. 1639-től kedve ellenére görgényi udvarbiróvá teszi a fejedelem. 1640. építteti Görgény várát. 1642. szabadul meg kedvetlen tisztétől mintegy 2500 forint váltságdíj fejében. 1653. febr. 20. kezdi írni régi «minutáiból» krónikáját s végzi július 15.; aztán tovább folytatja 1658. aug. 29-ig. 1658-ban a tatár beütéskor a vidéki főurak az ország megmentése felől az ő házánál tanácskoznak. Emlékiratát ezzel végzi: «29. aug. Szt. János fejvétele napján esmét futamodás lőn; jöve hirül, hogy Balavásárnál az ellenség, és éget, öl s vág. Jézus légy velünk! » Lehet, hogy ekkor pusztult el ő is a tatárok kezétől, különben leírta volna e válságos idő történetét.
Borsos Sebestyén krónikáját (1490-1560), mely többnyire másoktól kölcsönzött egykorú följegyzések, ő emlékirat alakjában 1580-tól kezdve 1658-ig folytatta; az egykorú eseményeket mint szemtanu erőteljes és szépen folyó magyarsággal festi. Mikó Imre gróf kiadta: Marosvásárhelyi Nagy Szabó Ferencz Memorialéja cz. az Erdélyi Történelmi Adatok I. kötetében (Kolozsvár, 1855. 39-168. lap., Arankának az eredeti kéziratból vett másolatából, mely a gyulafehérvári Batthyány-könyvtárba került).
Pallas Nagy Lexikona XII. 967. l. (Szádeczky Lajos) és a m. n. múzeumi könyvtár példányából.