hirlapiró, N. György szolgabiró és túrmezei Egerszeghy Ilka fia, szül. 1879. júl. 5. Siklóson (Baranyam.); középiskolai tanulmányait a siklósi polgári iskolában kezdte meg, majd a szathmári jezsuita convictusba került, a hol nagybátyja Meszlényi Gyula püspök tanította; innét a pécsi gymnasiumba ment, majd a pécsi kereskedelmi iskolát is elvégezte.
Hirlapirói munkálkodását a Pécsi Naplóban, mint belmunkatárs, kezdte meg szépirodalmi dolgozataival; tárczákat írt a Pécsi Figyelőbe (belmunkatárs), a Pécsi Közlönybe, majd, midőn Aradra került, 1901-ben az Arad és Vidékébe (munkatárs) s az Aradi Közlönybe írt. Külföldi tanulmányútján bejárta Németországot, Berlinben megismerkedett a magyar művészekkel és az ott tartózkodó magyarokkal. Aradról az adriai tengermellékre ment és ott Noviban történelmi kutatásokat eszközölt és Corvin-emlékekre akadt. A Magyarország 1902. husvéti számában czikket írt a tengerparti Corvin-emlékekről és Wlassics miniszter ekkor a Rökk Szilárd-alapból ösztöndíjjal tüntette ki.
Munkái:
1. Magyar világ Berlinben. Pécs, 1899. (A berlini magyar egyesület ötven éves története, A Klapka-legio szervezése, Külföldre szakadt magyar művészek életrajza, Tárczák).
2. Határon innen, határon túl. Arad, 1901. (Beszélyek, Utirajzok, Karczolatok és Tanulmányok).
3. A magyar-horvát tengeren. Budapest, 1902. (Díszmű, gazdagon illustrálva, műmellékletekkel. Ugyan-e tárgyról a szerző a budapesti Urania-szinháznak darabot írt, melyet előadtak).
4. Mátyás király emléke a magyar-horvát tengerparton. (Sajtó alatt).
5. Brazilia belsejében. (Gerényi Sándor kalandjai. Sajtó alatt).
Szerkesztette az Alföldet és az Uj-Arad és Vidékét 1901-ben és szerkeszti a Salgótarjáni Lapokat 1902. júl. 20. óta.
Az Urania szinház részére most írja: A Spreementi Athen, Berlin.
Corvina 1902. 30. sz.
Alkotmány 1903. 10. sz. és önéletrajzi adatok.