Kezdőlap

Némethy Károly,

községi tanító, szül. 1830. jan. 3. Pesten; középiskoláit 1848-ban az ág. evang. gymnasiumban végezte. A szabadságharczban mint honvédhadnagy vett részt. A fegyverletétel után a Wasa-ezredbe soroztatott, honnét, miután számtiszti rangfokozatot nyert, két évi és öt hónapi szolgálat után elbocsáttatott. 1853-tól 1857. szeptemberig nevelő volt Freundnál, Magyar-Kanizsán, 1857. okt. 1-től 1858. szept. végeig Arad-Szent-Mártonban Mittlernél. Ezután Aradra költözött, hol 1868. szept. végeig a Rotter-féle reáliskolában és a Heeger-féle leánynevelőintézetben mint szaktanár és előkelő családoknál mint a franczia, angol és német nyelv tanára működött. A franczia nyelvet azon kívül az aradi gymnasiumban és polgári iskolában is tanította. 1868-ban az aradi községi elemi iskola IV. osztályában tanítónak választatott, hol élete végeig működött. 1883. okt. 1. az aradvidéki tanítóegylet és az aradvárosi községi tanító-testületek 30 évi tanítói működésének jubileumát ünnepelték. Az aradi honvédegyletnél tíz évig és az első aradi önkéntes polgári tűzoltókarnál öt évig mint titkár szolgált. Az aradvidéki tanítóegylet elnöke volt. Meghalt 1894. nov. 21. Aradon.

Regényei és beszélyei sat. az Alföldben (1869. Bolszky László kalandjai, regény, beszély Achard után francziából ford., 1870. Egy ifjú hölgy regénye, francziából, Marie Antoinette, jellemrajz, németből, 1873. A természettudományok tanítása az elemi iskolában és azok tanítási módszere, felolvasás, 1880. Donna Syréne regény, francziából, 1881. Beszély németből. 100, 000 frank, regény németből, A Krisztuskép, regény németből, 1883. A grófné ballépése, regény fr.. A honvéd, rajz, Az iskolai takarékpénztárakról, Az énektanításról. Emlékbeszédei; 1879., 1880. és 1883. okt. 6. az aradi 13 vértanu kivégzési helyén, 1881. febr. 8. Aradvárosában 1849. febr. 8. vívott utczai harcz emlékére a sétatéri szobor előtt, 1881. és 1882. márcz. 15. a városház dísztermében, szintén megjelentek az Alföldben, az Arad és Vidékében és az Arader Zeitungban; az Alföld rendes tudósítója is volt); a Fővárosi Lapokban (1870. Velasquez és Murillo, francziából); a Tanügyi Közlönyben. (Iskolai jellemrajzok, felolvasás, 1879. A tanítónők alkalmazásáról).

Munkái:

1. A párbaj. Regény. Arad, 1884. (Előbb az Alföldben).

2. Az első aradi önkéntes polgári tűzoltókarnak félszázados működése 1834-1884. Arad, 1885.

3. Arad város tanügyi története. Aradmegye tanügyét tárgyaló függelékkel. Arad, 1890. Két kötet. (A város költségén nyomatott).

Szőllőssy Károly, Aradmegye népoktatási intézeteinek Névtára. Arad, 1879. 46. l.

Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. III. 72. l.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pesti Hirlap 1894. 328. sz.

Aradi Közlöny 1894. 171. sz. és önéletrajzi adatok.