Kezdőlap

Neumann Ármin,

jogi doktor, udvari tanácsos, ügyvéd, egyetemi rendkívüli tanár és országgyűlési képviselő, szül. 1845. febr. 14. Nagyváradon; középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte; atyja N. Sámuel fiából papot akart nevelni s Deutsch Dávid balassa-gyarmati orthodox rabbi oktatta a talmudban, Boroszlóban pedig a rabbi-seminarium növendéke volt. Azonban csakhamar Berlinbe, majd Bécsbe ment jogi tudományok tanulására. 1868-ban jogi doktorrá avatták Budapesten, 1869-ben pedig ügyvédi oklevelet nyert és Pápán telepedett le, hol az izraelita hitközség jegyzője is volt; 1870-ben Székesfejérvárra költözött, hol felolvasásokat tartott a kereskedelmi csarnokban a keresked. törvényről. 1882-ben a budapesti egyetemen a kereskedelmi és váltójog magántanárává képesíttetett és minden héten felrándult az egyetemre előadásainak megtartására. 1884-ben Budapestre helyezte át irodáját. 1887-ben Bereczk város országgyűlési szabadelvűpárti képviselővé választotta; azóta ezen kerületet képviseli; Bereczkváros díszpolgárává is megválasztotta. Beszédei a szeszadó-törvény tárgyalása alkalmával, valamint a valutáról és az adóreformról, nemkülönben az egyházpolitikai törvények tárgyalása alkalmával közfigyelmet ébresztettek; felszólalt több jogi, pénzügyi és gazdasági kérdésben is. 1898 óta a codificationális bizottság tagja. E minőségben szerzett érdemeiért udvari tanácsosi czímet nyert. A szabadalmi ügynökök vizsgálati biztosa. Tagja az igazságügyi és közgazdasági bizottságnak. A jogászgyűléseken mint előadó szerepelt. 1889. a jogászgyűlésen a II. szakosztály alelnökévé választották meg és ugyanazon évben az egyetemen elnyerte a rendkívüli tanári czímet.

Szakczikkeket írt a Nemzetbe, Pester Lloydba, Egyetértésbe és a Neues Pester Journalba; a Jogtud. Közlönyben (1871. Az északnémet büntetőtörvénykönyv, 1800. A fuvarozó felelőssége elveszés vagy megsérülés által okozott kárért, 1881. A keresk. törvény 463. §-a, 1886. könyvismert., 1887. Ellentétes határozatok illetékességi ügyekben, 1888. Az új védjegy-törvényjavaslat sat.); a M. Pénzügyben (1893. A szövetkezetek reformja); a Nemzetgazdasági Szemlében (1895. A cheque és annak törvényhozási szabályozása sat.); a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.

Munkái:

1. A kereskedelmi törvény magyarázata. Bpest, 1878., 1880., 1882. Három kötet. (2. telj. átdolg. k. Bpest, 1892-97. Két kötet 4 részben.).

2. A biztosítási ügylet a magyar kereskedelmi törvény szerint. Bpest, 1882. (Különny. a M. Kereskedelmi törvény magyarázata III. kötetéből).

3. Az életbiztosítás lényege és jogi természete. Bpest, 1881. (M. Jogászegyleti Értekezések 3.).

4. Valutánk rendezéséről. Bpest, 1891.

5. A védjegyek oltalmáról szóló törvény magyarázata. (1890. II. t. cz.). Bpest, 1892. (Különny. a Kereskedelmi törvény magyarázata II. kötetéből.)

6. A korlátolt felelősségre alakult társaságokról szóló 1892. német birodalmi törvényről. Bpest, 1893. (M. Jogászegyleti Értekezések VIII. 77.).

M. Könyvészet 1886., 1891-93., 1895., 1897.

Budapesti Hirlap 1887. 173. sz.

Kiszlingstein Könyvészete.

Egyenlőség 1891. 3. sz.

Pallas Nagy Lexikona XIII. 134. l.

Ország-Világ 1900.

Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1891. 391. l.

Vasárnapi Ujság 1902. 11. sz. arczk.