ág. ev. lelkész, szül. Zsolnán, valószínűleg N. János rektornak a fia, ugyanott kezdte tanulását, majd Rajeczen, Rózsahegyen és Körmöczbányán folytatta. Ezután elment Thornba, Danzigba és Königsbergbe, mely utóbbi helyen két évig időzött. Midőn hazájába visszatért, beszterczebányai conrector, egy év mulva pedig szülővárosában rector lett, mely hivatalát három évig viselte. 1653-ban Motesitzre hívták lelkésznek, de 1654-ben már a puchóiak választották meg. 1671. ápr. 13. Leopold király parancsára minden mágnásnak, nemesnek és lelkésznek meg kellett jelennie Trencsénben a királyi rendelet meghallgatása végett. Megidéztetvén a rendkívüli törvényszék elébe, minden további gondolkozás nélkül aláírta azon térítvényt, mely a bentmaradókra szólott, minél fogva ő hivataláról lemondott. Meghalt 1682-ben.
Munkája: Dissertatio de baptismi necessitate: resp. Andrea-Saraide. Leutschoviae, 1651.
Rácz Károly, A pozsonyi vértörvényszék. Sárospatak, 1874. 132. lap.
Uj M. Athenás 574. l. (Fabó).