ág. ev. lelkész; trencséni származású, 1666-ban a nyári félévre iratkozott be a jenai egyetemen. 1670. febr. 6. zsolnai diaconus volt. Mint solustai lelkész megidéztetett a pozsonyi vértörvényszék elé s midőn megjelent, aláírta azon térítvényt, melynek értelmében a hazából kivándorolt és Boroszlóba ment, hol az ifjúságot héber nyelvre tanította; majd 1682-ben Zsolnára visszaköltözött, de a hol nem sokáig maradhatott, mert az ellenfél garázdasága miatt 1683. októberben távoznia kellett onnét; azonnal meghívták az újstubnyaiak lelkészül. Sok évet töltött a königsbergi, wittenbergai sat. egyetemeken, honnét visszatérve, bazini iskolaigazgató lett.
Munkája: Disputatio Academica De Potentia Dei. Quam Omnipotentissimo Sospitatore secundante, & Amplissima & Spectatissimâ Facultate Philosophicâ Almâ in Salanâ suffragante, Sub Umbone Viri… Dn. M. Johannis Christophori Hundeshagen… Publico Eruditorum examini exercitii ergo exponit. Jenae, 1666.
Üdvözlő verset írt Schoffenberger (Mihael), Exercitatio Theologica… Jenae, 1666. cz. munkába.
Fabó, Monumenta I., III., IV.
Rácz Károly, A pozsonyi vértörvényszék áldozatai. Sárospatak, 1874. 136. l.
Ábel-Mokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen. Bpest, 1890. 22. l.
Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 1. rész 721. l.