udvari ágens, szül. a XVIII. század közepén Eszéken. Sokáig Bécsben élt mint a magyar kanczellária udvari ügynöke. 1771-ben megvette a hajdani szerb udvari nyomdát és királyi privilegiumot kapott szerb könyvek nyomtatására; azonban már 1796-ban eladta azt a magyar királyi egyetemnek és visszatért szülővárosába, hol mint Bács- és Verőcze vármegyék táblabirája élt és 1815 körül meghalt.
Munkái:
1. Dissertatio brevis ac sincera hungari auctoris de gente serbica perperam Rascianam dicta ejusque meritis ac fatis in Hungaria. Cum appendice privilegiorum eidem genti elargitorum. Hely n. 1790. (Névtelenül. Német fordítása. Ujvidék és Belgrád, 1791.).
2. Rukowodstwok domostroitelstwu. Buda, 1809. (Gazdasági kézikönyv. Németből ford.).
Szerkesztette a Slaveno-serbskija Vjedomosti cz. lapot 1792-94-ben Bécsben.
Safarik, Paul Jos., Geschichte der slav. Sprache und Literatur. Ofen, 1826. 219. l. és Geschichte der südslavischen Literatur. Prag, 1865. III. 323., 428., 448. l.
Ballagi Géza, A politikai irodalom Magyarországon. Bpest, 1888. 541. lap.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 231. l.