Mátyás király idejében (1476-tól) a királyi cancellaria jegyzője volt. A Kállay családnak őse lehetett. (A m. n. múzeumban levő Kállay-kézirat szerint Kállay Lászlónak fia).
Stylus Curiae Regiae Matthiae I. Regis cz. alatt összegyűjtötte és 1484-ben lemásolta a Mátyáskori hivatalos formulárékat s egy 268 levélből álló 4rétű kötetben megörökítette a Mátyás uralkodása alatt divatozott hivatalos cancelláriai praxist. Ebben a törvényes latin műszavak értelmét 70 magyar jelentéssel adta vissza. A kézirat eredetileg a Kállay-családot illető több más oklevéllel együtt Dubai Székely Sámuel gyűjteményébe került. E gyűjteményt aztán megvásárolta Klimo György pécsi püspök s bekebelezte a pécsi püspöki könyvtárba, honnét Kovachich György a kéziratot 1799-ben Formulae Solennis Styli cz. munkájában kiadta Pesten. A mult század másik felében a codexet nem találták; 1895-ben azonban Récsey Viktor a nevezett pécsi könyvtárban azt fölfedezte. Ebben a 70. lapon van ezen négy sorból álló nyelvkincsünk: Mert mit egyszer megszerzettél, És te tőled elvetettél, Ha igazat akarsz tenni, Többszer nem kell hozzád venned 1484., melynek latin eredetijét Kovachich az említett munkájában a X. lapon közölte. Horvát István, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás védelme. Pest, 1815. a 45. l. a magyart közli s ugyanezt Szilády Áron, Régi Magyar Költők Tára I. kötetében (Bpest, 1877. 28. l.) újra kiadta.
Horányi, Memoria II. 690. l.
M. Akadémiai Értesitő 1847. 319. l.
Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irodalom Története és M. Költészet Története 95. l.
Szilády Áron, Régi M. Költők Tára I. 28., 300. l.
Figyelő II. 97. l.
M. Könyv-Szemle 18
Zolnai Gyula, Nyelvemlékeink. Budapest, 1894. 27. l.
Irodalomtörténeti Közlemények 1895. 119., 277. l.
Magyar Ujság 1895. 289. sz.
Budapesti Hirlap 1895. 289. sz.