Oláh Károly (tokaji és nánási),
városi tanácsos, Oláh Károly ügyvéd és Veskóczi Budaházy Zsuzsánna fia, szül. 1857. ápr. 13. Debreczenben, hol iskolai tanulmányai és a jog bevégzése után, jog és államtudományi vizsgákat tett; 1878-ban besoroztatott mint egyévi önkéntes és szolgálatát 1880-81-ben Gráczban a cs. kir. 48. gyalogezredben teljesítette, hol a tiszti vizsgát letevén, 1881-ben a cs. kir. 39. gyalogezredhez tiszteletbeli hadnagygyá neveztetett ki. Ekkor Hajdúvármegye szolgálatába lépett. Élénk vágya volt a tényleges katonai szolgálatra, azért 1889. szeptember 15-én áthelyeztetett a honvédséghez, hol ez év aug. tartalékos főhadnagy lett, míg a polgári pályán I. aljegyzővé emelkedett. 1889. szept. 16. a nagyváradi IV. honvéd gyalogezredbe ténylegesítés végett próbaszolgálatba lépett és 1890. nov. 1. tényleges állományú főhadnagygyá neveztetett ki. 1892-ben végezte a brucki cs. és kir. lövésziskolát, majd ott 1892-95-ig mint oktató tiszt alkalmaztatott. 1895. okt. a Ludovica akadémiában a fegyver- és lövésügy tanárává neveztetett ki, hol polgári szolgálatba lépéseig (1897-ig) tett szolgálatot. Mivel 1896. aug. 10. szülővárosa tanácsossá választotta, a honvédség tartalékába lépett át, hol ugyanazon évben századossá lépett elő, majd 1897 végével saját kérelmére szolgálaton kívüli viszonyba helyeztetett át. 1903. jan. 1. Debreczen városánál közművelődési és közoktatási tanácsos lett és mint ilyen a színház felügyelője, a szegényügy vezetője, az iskolai ügyek rendezője. Ezen minőségében a tanyai és gazdasági ismétlő oktatás ügyét előkészítette s létesítette a siketnéma iskolát, mely 1903. okt. 12. nyilik meg.
Előbb a szépirodalommal foglalkozott és első elbeszélése a Nagyváradban (1874) jelent meg; ezután a Debreczenbe folytatva írta elbeszéléseit és verseit. Csapatszolgálata alatt kiváló előszeretettel viseltetett a fegyver és lőszaktárgy iránt s e téren kiváló érdemeket szerzett magának. A Lud. Akadémia Közlönyében is több e nemű közlései jelentek meg (1892. Az egyes szakasz- és század-kiképzés a brucki lövész-iskola oktató osztagánál, 1893. A fegyver- és lőutasításról) sat.
Munkája: Lőoktató. Budapest, 1895. (2. kiadás Budapest, 1895. ezer példányban).
Ludovika Akadémia Közlönye 1899. 676. l. és önéletrajzi adatok.