ev. ref. tanító, O. Sándor és F. Kovács Zsuzsánna fia, szül. 1846. ápr. 9. Nagy-Kőrösön; tanulását a gymnasium IV. osztályáig helyben végezte, mikor is, még kis korában árván maradván, kénytelen volt a tanítóképzőbe lépni; innét is két ízben segédtanítóságra ment, hogy további tanulásához némi költséget szerezzen. 1865-ben elvégezte a tanítóképzőt, mire Makádon (a Csepel szigeten) lett rendes leánytanító, honnét 1869. máj. 1. Bogyiszlóra, majd Dunapatajra (Pestm.) költözött át, hol 1884. decz. meghalt.
Költeményeket írt 1870-ben a Dolinai Gyula által szerkesztett Kis Ujságba, később a Hasznos Mulattatóba, Házi Kincstárba és Lányok Lapjába irt elbeszéléseket és költeményeket.
Munkája: Részvét-könyvek. Különféle alkalmakra. 1-2. füzet. Kalocsa, 1876. (2. és 3. füzet. Temetési alkalmakra. Kalocsa, 1880., 1884. (Versben és prózában. Ism. Ellenőr 1875. 355. sz., Néptanítók Lapja 1876. 5. sz., Prot. Egyh. és Isk. Lap 1887. 48. sz.).
Kéziratban: A hitjavítás története Magyar- és Erdélyországban, a protest. népiskolák VI. osztálya számára, több kútfők után összeállítva.
Uj M. Athenás 309. lap.
Vasárnapi Ujság 1884. 51. sz. (Nekr.).
M. Könyvészet 1886.
Kiszlingstein Könyvészete.