kegyes-tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1854. szept. 5. Alsó-Szalókon (Sárosm.); a gymnasium IV. osztályát Kis-Szebenben, az V. és VI. a kassai főgymnasiumban végezte, 1873. szept. 5. a piaristarendbe lépett Váczon. Kecskeméten tette le az érettségi vizsgálatot és Nyitrára ment theologiára. 1878. aug. 4. áldozópappá szenteltetett; ugyanez évben a budapesti egyetemre került, hol a classica philologiát hallgatta: 1879-ben Nagy-Károlyba helyezte a rendkormány; 1882-ben tanári oklevelet nyert; ezen évtől kezdve a temesvári főgymnasiumban tanított 1889-ig. Innét tanulmányutat tett 1887-ben Róma-, Nápoly-; Pompeji-, Florencz- és Velenczébe. 1889-92. Kecskeméten, 1892-94. Budapesten, 1894-1901. ismét Temesvárt tanárkodott; ettől fogva Kolozsvárt működik mint főgymnasiumi tanár. Magának kis múzeuma van, melyben gipszszobrok, külföldi régiségtani szemléltető képek sat. vannak.
Czikkeket írt a temesvári főgymnasium Értesítőjébe (1883. A római triumphusról, ism. Egyet. Philol. Közlöny 1884), a M. Államba (1889. 1899), a Zemplénbe (1899), az Eperjesi Lapokba, a Sárosmegyei Lapokba (Megyénk magyarosodási ügye).
Munkája: Summarium latinum. Temesvár, 1901. Több latin irodalomtörténeti és régiségtani táblázata (szintén nyomtatásban). Felolvasása Kecskeméten 1890-ben: A római polgár magán- és nyilvános élete.
Vajda Névkönyve 220. l.
A magyar kegyes tanítórend Névtára Bpest, 1902. és Német Károly kecskeméti tanár szíves közlése.