Kezdőlap

Ónodi Bertalan,

utazó, ki turkesztáni dinnyemagvak beszerzése végett 1875-ben nagyobb utat tett Közép-Ázsiában; a dinnye-tenyésztéssel Rakamaz mellett kisérletet tett, mely azonban nem sikerült. Meghalt 1892-ben.

Czikkei a Magyar Néplapban (1857. 31. sz. Fülek vára); a Vasárnapi Ujságban (1857. 45. sz. Szécsény és a szécsényi váromladék Nógrádmegyében); a Falusi Gazdában (1862. II. 13. sz. Dinnyészet, 1863. I. 17. sz. Levelek Váradi Antal úrhoz, a magyar dinnyészegylet elnökéhez, II. 9. sz. Kácsánkadinnye, 15. sz. O. B. dinnyészegyleti rendes tag kisérletei, 1864. I. 3. Nehány szó a mezei dinnyetermelés úgy vidékünkön tett ebbeli kisérletünk körül, 25. sz. Dinnyészeti levelek, II. 19. Dinnyészkedés); a Kertészgazdában (1873. 7., 8. sz. Vámbéry Sekergáréja, 11. sz. Dinnyészeti levél Nyirbátorból); a Földrajzi Közleményekben (1876. Vázlatok középázsiai utamból).

Munkái:

1. Khiva dinnyészete (A Szyr-Deria vidék dinnyéinek ösmertetésével). 1875-ben középázsiai utazásában tett tapasztalatai alapján. Bpest, 1877. Tábla, rajzzal.

2. Khiva gazdasági növényeiről és a velök hazánkban megkezdett honosítási kisérletekről. Bpest, 1877. (Különnyomat a Természettudományi Közlönyből).

3. Utazásom Közép-Ázsiában. Bpest, 1889.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XIII. 439. l. (György Aladár).