kegyes tanítórendi áldozópap, szül. 1698-ban Nyitrán nemes szülőktől; 1714-ben lépett a rendbe s Privigyén volt növendékpap; Nyitrán és Veszprémben a grammatikát tanította, azután ugyanott bölcseletet és Nyitrán theologiát tanult és a nemes ifjak főnöke volt, majd Debreczenben házfőnök, plébános és iskolaigazgató, magyar hitszónok a Splényi-féle lovas ezredben. Visszatérte után Szegeden és Veszprémben házfőnök, Váczon és Kecskeméten prorector és a rend tartományi főnökének tanácsosa, végre Nagy-Károlyban rector. 1752-ben a pesti rendház részére 2000 frt alapítványt tett. Meghalt 1758-ban Breznóbányán.
Munkája: Sermo Sacra ad populum Veszprimiensem dictum occasione Theophorici processus in publicum. Budae, 1746. (A munka czímét Horányi így adja, jóllehet ez magyarul jelenhetett meg).
Horányi, Scriptores Piarum Scholarum II. 422. l.
Takáts Sándor, A budapesti piarista kollegium története, Bpest, 1895. 118. l.