Kezdőlap

Osvald Ferencz,

theologiai doktor, főesperes-apát és egyetemi tanár, született 1790. nov. 7. Esztergomban, hol a gymnasiumot 1806-ban végezte, a bölcseletet 1806-1807. Pesten az egyetemen hallgatta, a theologiát 1808-1809. mint növendékpap Nagyszombatban és 1809-től a Pázmány-intézetben és a bécsi egyetemen végezte. 1813. augusztus 8-án szenteltetett föl. Öt évig káplán volt. 1818-ban a pesti központi papnevelőben tanulmányi felügyelő lett és 1819. szeptember 5-én theologiai doktorrá avatták. 1823. jan. 10. a pesti egyetemen (miután előbb helyettes tanár volt) a dogmatica rendes tanárává neveztetett ki s ez állomásán 1846. júl. végeig működött. Ezen idő alatt ötször a theologiai kar dékánja s 1840. rectora volt. 1846. aug. nagyváradi kanonokká s 1847. aug. az ottani akadémia prodirektorává, 1849-1850. igazgatójává, 1850-ben tankerületi cs. k. iskolai tanácsossá, 1851. ugyanazon tankerület iskolai felügyelőjévé neveztetett ki. Esztergom vármegye táblabírája is volt. 1852-ben krasznai főesperes és apát lett. Meghalt 1856. aug. 14. Nagyváradon.

Egyházi beszéde van a Pázmány Füzetekben (Pest, 1859. IV. 1.).

Munkái:

1. Oratio, qua adm. rev. ac clar. quondam domino Josepho Godinger archidioecesis Strigoniensis presbytero…. pridie nonas Octobris 1831. pie in domino defuncto suprema justa persolvit…. in palatio r. universitatis majore pridie nonas augusti 1832. Budae.

2. Oratio in anniversaria solennitate instauratae regiae scientiarum universitatis Hungaricae die VII. Calendas Julii 1840. Pesthini in palatio majore ejusdem regiae universitatis dicta. Budae, 1840.

Szerkesztette és kiadta az Egyházi Folyóírást 1833-tól 1834. februárig Pesten.

Status praesens universitatis Ungaricae. Budae, 1830. 6. l.

Fejér, Historia Academiae 135., 154. l.

Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 346. l.

Toldy Fercncz, M. nemzeti irodalom története.

Uj M. Sion 1886. 837. l.

Bozóky Alajos, A nagyváradi kir, akadémia százados multja. Budapest, 1889. 55., 57. l.

Petrik Bibliogr.

Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 375. l.