Kezdőlap

Pulszky Károly (cselfalvi és lubóczi)

bölcseleti doktor, a m. tudom. akadémia levelező tagja, az országos képtár volt igazgatója, P. Ferencz múzeumi igazgató és Walter Terézia fia, szül. 1853. nov. 9. Londonban; gyermekéveit 1866-ig Olaszországban töltötte. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1871. az orvosi pályára készült, de csakhamar a művészettörténet tanulmányozására tért át. Három évet töltött Lipcsében, hol a bölcseletdoktori fokot elnyerte. 1873-tól vett részt a hazai művészeti és tudományos mozgalmainkban. Az iparvművészeti múzeumot, melynek 1881-ig őre volt, lajstromozta. 1882-ben nőül vette Márkus Emilia színművésznőt. 1883. máj. 17. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta. Rendezte 1884. a magyar történelmi ötvösműkiállítást s a párisi világkiállítás számára a magyar régiségi osztályt; majd az Esterházy országos képtár igazgatója lett. Az országgyűlésnek 1884-92-ig volt tagja; előbb a szepes-szombati, utóbb pedig a tabi kerületet képviselte kormánypárti programmal. 1896 híre terjedt, hogy P. K. megőrült (paralysis progr.) és a család febr. 5. beszállította a beteget a lipótmezei elmebeteggyógyintézetbe. Gyanú merülvén fel azonban, hogy P. a szépművészeti múzeum megalapítása s műtárgyak vásárlása czéljából rábizott (legutóbb 115,000 forint) összeggel elszámolni nem tud, a vallás- és közoktatási miniszterium feljelentése alapján a budapesti fenyítő törvényszék febr. 11. őt a gyógyintézetben letartóztatta s vizsgálati fogságba helyezte. Ugyanekkor P. Ágost szóval, febr. 14. írásban jelentette, hogy az öcscse által netán okozott kárt megtéríti, a mit tényleg meg is tett. A fenyítő törvényszék máj. 8. P.-t szabadlábra helyezte. Időközben az országos képtár igazgatóságától felmentették. 1898. január 26-án a királyi ítélőtábla P. K. ellen «úgy a tárgyi, mint alanyi tényálladék hiányában» az eljárást beszüntette. Ekkor P. Ausztráliába ment, hol 1899. június hó 6-án Brisbaneban (Queensland) agyonlőtte magát.

Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1878. A nagyváradi kiállítás, 1880. A magyar korona, Iparművészetek a keleten); a Századokban (1878. XVI. és XVII. századbeli magyar szövetdiszitésekről); a Havi Szemlében (1879. Pasteiner); az Ellenőrben (1881. 73. sz. Szépirodalmunk pangásához); az Archaeologiai Értesitőben (1881. Raphael Santi az országos képtárban, Dürer-rajz az országos képtárból, 1883. Renaisancekori emlékek, A magyar agyagművesség történetére vonatkozó kérdések, 1890. Három magyar érdekű olasz renaissance-emlék); a Pesti Hirlapban (1881. 167. sz. Renaissance); a Nemzetben (1883. 85. Raphael Santi, 1885. 25. Huszár Adolf, 1891. 280. Gellérthegyi Nekropolis); a Budapesti Szemlében (1885. Az országos képtár új szerzeményei: Girolamo dai Libri, Rembrandt); a Művészeti Iparban (1886. Iparművészet és stíl); a Hétben (1890. Horovitz Lipót); az Akadémiai Értesítőben (1892. Az akadémia szerepe a képzőművészetek fejlesztésében) sat.

Munkái:

1. Kalauz a magyar iparművészeti múzeum gyűjteményeihez. Bpest, 1874. (Ugyanaz. U. o., 1877. Schikedanz A.-val együtt.)

2. Beiträge zu Raphael's Studium der Antike. Leipzig, 1877.

3. Az országos képtár kiválóbb művei. U. ott, 1878. Egy rézkarczczal. (Ism. Budapesti Szemle XIX. 1879.)

4. A magyar háziipari diszítményei. U. ott, 1878. (Magyar, német és franczia szöveg; a 40 chromolithogr. táblát készítette Fischbach Frigyes. Acta Nova Musei Nationalis Hungarici II.)

5. A magyar országos képtár ideiglenes lajstroma. U. ott, 1881.

6. Renaisance Olaszországban. Írta Symonds John Addington. Ford. Bpest, 1881-82. Két köt.

7. Két iparművészettörténeti értekezés. U. ott, 1883. (Különny. az Arch. Értesítő 1882. évf.-ból.)

8. Útmutató az ötvösműkiállítás helyiségében. U. ott, 1884.

9. A magyar történeti ötvösműkiállítás lajstroma. Megnyittatott 1884. febr. 17. U. ott, 1884.

10. Életképek. Jelenkori művészek találkozója. Húsz rézkarcz. Bevezetésül dr. Pulszky Károly levele a kiadóhoz. U. ott, (1884).

11. Az ötvösség remekei Magyarországon az 1884. évi magyar történeti ötvösműkiállításból. U. ott, (1885). Két kötet. 150 részben szines rajzzal. (Radisics Jenővel együtt.)

12. Országos képtár. I. A képgyűjtemény leíró lajstroma. U. ott, 1888.

13. A gellérthegyi nekropolis. U. ott, 1891. (Különny. a Reform-Naptárból).

14. Romola. Regény. Irta Eliot György, ford. angolból Pataki Béla. U. o., 1898. Három kötet.

15. Conan A. Doyle, Gerard brigaderos. Angolból ford. U. ott, 1898.

Szerkesztette az Archaeologiai Értesítőt 1881-84-ig Budapesten.

Petrik Könyvészete,

M. Könyvészet 1886.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 281. lap.

Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1888. 288. lap.

Pester Lloyd 1899. 173. sz.

Egyetértés 1899. 194. sz.

Vasárnapi Ujság 1899. 30. sz. arczk.

Nemzetségi Zsebkönyv. Nemes családok. Bpest, 1905. I. 525. l.