állami képzőintézeti igazgató, szül. 1829. okt. 8. Apáczán (Csanádm.); a gymnasiumot Temesvárt elvégezvén, a bölcseletet hallgatta. A szabadságharcz allatt mint nemzetőr-hadnagy szolgáIta a hazát. Azután gazdatiszti, majd segédjegyzői állást foglalt el. 1853-ban tanító lett Kunágotán; időközben a tanítói oklevelet is megszerezte. 1854-ben Battonyán főtanítónak választották meg és az iskola alatta minta-iskolává fejlődött. 1861-ben a zentai főelemi iskolához lépett át; 1870-ben a városi képviselőtestület fizetését 1200 frtra emelte, a polgári iskola megnyiltával pedig ennek igazgató tanítójává nevezte ki. 1872-ben Eötvös-alapot létesített. 1874-ben a szabadkai tanítónő-képzőnél rendes tanár, 1876-ban Baján igazgató lett; majd ugyanazon minőségben Félegyházára helyezték át; 1881-ben pedig saját kérelmére Csáktornyára, honnét nyolcz évi működés után nyugalomba vonult Zentára, hol 1894. aug. 17. meghalt.
Czikkei a Néptanítók Lapjában (1868. Vasárnapi vagy ismétlőiskola, pályadíjat nyert, 1869. Mikép és hogyan taníttassék a hazai történet, pályadíjat nyert); a Tanodai Lapokban (1863. Eszmetöredék a nevelés köréből, 1864. Gazdászatunk népnevelési szempontból, A jelképekről, Történeti talányok, A vasárnapi iskolák hanyag látogatásának okairól); a Politikai Hetilapban (1866. Elemi tanítók állapota); a Szegedi Hiradóban (1867. Gondolatok alkotmányos életünk hajnalán); a Néptanítók Lapjában (1868. A fejszámolás közgazdászati és népnevelési szempontból, A vasárnapi vagy ismétlő iskola, 1869. Mikép és hogyan taníttassék a hazai történet az elemi tanodákban? 1870. A gyermek erkölcsi hibáinak orvoslásáról általában, 1884. Fegyelem és játék, 1885. A közmondások értéke a nevelésben, Az elhanyagolt gyermek, 1886. Az uj tanító falun, A szemléleti oktatás); a Paedagogiai Plutarchban (I. 1886. Salzmann G. Keresztély élete és működése).
Munkái:
1. Az ének mint nevelési eszköz. A csanádegyházmegyei hatóság nyomatta ki... (Pályadíjat nyert mű.)
2. Élet- és nevelési rajzok. (Emlékeimből.) Bpest, 1884. (Különny. a Néptanítók Lapjából. 2. kiadás. Bpest, 1902. Sajtó alá rendezte nevelt fia Grézló János tanár. 3. kiadás. 1906. Sajtó alatt.)
3. Győrffy Iván életrajza. Budapest, 1887. (Különny. a Paedagogiai Plutarchból.)
4. A csáktornyai állami tanítóképezde Emlékkönyve. Csáktornya, 1890.
Néptanitók Lapja 1879. 426., 1884. 397. l.
Paedagogiai Plutarch I. 1886. arczk. (Kökösi M.).
Paedagogiai Zsebnaptár 1886-87. 172. l. (Orbók Mór).
Zentai Közlöny 1894. 35 és 38. sz. (Móra István).
Hazánk 1894. 246. sz.
M. Könyvészet 1902.
Budapesti Hirlap 1905 17. sz. és önéletrajzi adatok.