Kezdőlap

Sarbó Artur,

orvosdoktor, egyetemi magántanár, szül. 1867-ben Pesten, hol 1891-ben nyert orvosdoktori oklevelet. 1892-ben a budapesti egyetem orvosi fakultásának Schordán-féle ösztöndíjával külföldi tanulmányútra kelt. 1895-ben Budapesten mint idegorvos telepedett le. 1897-ben egyetemi magántanárrá habilitálták az idegkórtani diagnostika és vizsgálati módszerek cz. tanágból. A miniszterium megbízásából az iskolaorvosi cursuson előadója a beszédhibák kór- és gyógytanának. 1902. kinevezték a gyógypaedagógiai szakvizsgák vizsgálótanárává. 1894 óta tagja a jogászegyesület büntetőjogi osztályának. A beszédhibában szenvedők áll. tanítóképző és gyógytanfolyamának vezetője és a gyógypaedagógiai intézetek országos szaktanácsának rendkívüli tagja.

Czikkei az Orvosi Hetilapban (1891. A hysteriás lázról, a Pasquich-díjjal jutalmazva, bővebb közlése az Archiv f. Psychiatrieban, Kimutatás Laufenauer tanár egyetemi elme- és idegkórtani ambulantiájáról, Hysteriás hűdésekről, 1892. Az akromegaliáról, Casuistikus közlemények Laufenauer tanár ideg- és elmekórtani 1892. évi ambulantiájáról, 1893. Néhány vonás Charcot tudományos jellemzésére, 1895. A tetaniáról, kóroktani és kórtani tanulmány; 1896. Az ulnaris és peronaeus tünetről); a M. Orvosi Archivumban (1892. A házinyúl gerinczveleje ép idegsejtjeinek szerkezete és azok elváltozásai phosphor- és morphium-mérgezéseknél, 1893. Adatok a hólyag, végbél és erectio központjainak localisálásához az emberi gerinczvelőben, 1897. Újabb adatok az ulnaris és peronaeus analgesiáról); a Gyógyászatban (1894. A lues szerepe a tabesnél és paralysis progressivánál); a Természettud. Közlönyben (1894. Ediger új rajzoló készüléke, 1895. A gerinczvelő elváltozásai Steron-féle kisérletben); a Wiener Klinische Rundschauban (1895. Ueber einen Fall von Meningitis basilaris syphilitica gummosa); a Pester mediz.-chirurgische Presseben (1896. Neurologische Beobachtungen); a Nyelvtudom. Közleményekben (1902. Népszerű útmutatás a beszédhibák felismerésére).

Munkái:

1. Ideggyógyászati megfigyelések. Bpest, 1897. (Klinikai Füzetek VII. 7.)

2. A tabes therapiája aetiologiai szempontból. U. ott, 1898. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)

3. A szervi hűdések klinikai jellegéről. U. ott, 1899. (Különny. a Gyógyászatból.)

4. A compensáló gyakorlati gyógymódról. U. ott, 1899. (Különny. a Gyógyászatból.)

5. Ólommérgezés okozta általános izomsorvadás. (Adat az ólommérgezések kórtanához.) U. ott, 1900. (Különnyom. a Gyógyászatból.)

6. Népszerű útmutatás a beszédhibák felismerésére és elhárítására. Szülők és tanítók részére. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterium megbízásából. U. ott, 1901.

7. Az epilepsia kór- és gyógytanának jelen állása. U. ott, 1904.

8. A beszéd összes vonatkozásaiban, különös tekintettel a gyermekkorra. U. ott, 1906.

Laufenauer Károly, Jelentés dr. Sarbó Artur irodalmi munkásságáról. Bpest, 1897. (Czikkeinek kritikája.)

M. Könyvészet 1901., 1904.

Pallas Nagy Lexikona II. Pótkötet 1904. 563. l.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. 736. l.