ev. ref. lelkész és főiskolai tanár, szül. 1700 körül; tanulmányait Sárospatakon, hol 1719. szept. 13. lépett a felső osztályba, s 1722-től Marosvásárhelyt végezte, honnét 1729-ben külföldre ment s ez évben az utrechti, 1730. a franekerai egyetemre iratkozott be. Hazájába visszatérvén, 1731. radistyáni, 1733. végén mezőcsáti lelkész, 1734-ben pedig sárospataki bölcselettanár lett; ez állását «De profanae eruditionis eximia utilitate in sacris» cz. értekezésével foglalta el. 1758-ban nyugalomba vonult és Miskolczra költözött, a hol 1762. szeptember 18. meghalt.
Munkái:
1. Halotti magyar oratio Rádai Pál felett Losonczon 1733. Szent Mihály hava 20. napján. Hely n.
2. Analytica Exegesis primae epistolae Joannis inter catholicas Epistolas Apostolorum, ab Ecclesia Christiana, semper habitae. Tiguri, 1757.
3. Commentarius in tertiam S. Joannis epistolam. (Szintén Svájczban nyomatott.)
Munkáinak nagy része kéziratban maradt.
Weszprémi, Succincta Medicorum Bilogr. Cent. Alt. Pars ost. 288. lap.
Danielik, Magyar Irók I. 276. l.
Petrik Bibliogr.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára. III. 174. l.