ág. ev. főgymnasiumi tanár, S. János közbirtokos és Hajnóczy Janka (a Martinovics-féle összeesküvésben részes Hajnóczy József rokonságából származott) fia, szül. 1854. nov. 24. Kaskantyú pusztán (Pestm.); középiskoláit az aszódi al- s a szarvasi és iglói főgymnasiumban végezte. 1872-75-ig a budapesti egyetemen a történelem-földrajzi szaktárgyakat hallgatta; majd egy évig a gyakorló gymnasiumban mint tanárjelölt foglalkozott. Ezután nevelő volt b. Nyáry Jánosnál Gömör-Jánosiban. 1879-ben nyert tanári oklevelet. 1880 óta mint gymnasiumi tanár működött, előbb Aszódon, majd a rimaszombati egyesült prot. főgymnasiumban. A kishonti esperességi gyámintézet és a rimaszombati ág. ev. egyház jegyzője, a budapesti gyorsírászati egylet levelező tagja és az ifjúsági gyámintézet elnöke volt. 1897-ben Szarvasra hívták meg szintén főgymnasiumi tanárnak; azóta ott működik.
Czikkei a rimaszombati egyesült prot. főgymnasium Értesítőjében (1887. Alkotmányunk 1848-iki reformjáról, 1889. Párhuzamos vonások a magyar és a nagy franczia forradalomban, 1896. Egy pillantás ezeréves küzdelmünkre); a Gömör-Kishontban (1887-1889. Tárczaczikkek és történelmi könyvismertetések). Költeményeket írt még az Ország-Világba (1901-1906).
Munkái:
1. Magyarország történetének főeseményei. Segédfüzet a magyar történelem tanításához. Rimaszombat, 1889.
2. Az osgyáni ág. h. ev. egyházmegyei nemzeti gymnasium története. U. ott, 1897. (Különny. a rimaszombati főgymnasium Értesítőjéből és Bodor István, A rimaszombati egy. prot. főgymnasium története. U. ott, 1899. cz. munkának II. része.)
Rajner Ferencz Névkönyve 105. lap.
A rimaszombati egyh. prot. főgymnasium Értesítője 1898. 65. l.
A szarvasi ág. ev. főgymnasium Értesítője 1906. 56. l. és önéletrajzi adatok.