Kezdőlap

Sass István,

orvosdoktor, megyei főorvos, szül. 1822. febr. 23. Uzd-Borjádon, hol atyja szintén orvos volt. Gymnasiumi tanulmányait Sár-Szent-Lőrinczen kezdte és Sopronban (hol Petőfivel a «magyar társaság»-ban kötött barátságot, mely a nagy költő haláláig tartott) folytatta; az orvosiakat pedig Pesten és Bécsben végezte. 1847-48. Sauer tanár belkórházában tanársegéd, valamint Balassának is tanítványa volt. Az 1848-49. szabadságharcz alatt az esztergomi országos kórház igazgatója volt, majd Görgey táborában lett főorvos. Ott volt a világosi katasztrófánál is, mely után Lumniczer tanárral együtt Aradra volt internálva. 1850-ben Ozorán, fél évvel utána Tamásiban mint Eszterházi herczeg uradalmi orvosa telepett meg és itt lakott 1865-ig, a mikor Tolna vármegye főorvosának választották meg, a mely minőségében Szegszárdra tette át lakását. Az orsz. közegészségi tanácsnak megalakulásakor rendk. tagja lett. Ő felsége pedig 1872. a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Meghalt 1891. decz. 3. Szegszárdon. Fia: Sass István, szintén orvos, 1889. kapta orvosi diplomáját, Budapesten a Rudas-fürdő igazgatója.

Czikkei az Orvosi Tárban (1848. A cholera elleni szerekről); az Orvosi Hetilapban (1858. Az ebdühről, 1862. A váltólázas senys, A marhavész ellen használt beoltás sikere, A vérnyomás következményeiről szívbajoknál, A szoptatásról, 1863. A beszédszervek hűdése ép emlékezés mellett és így valószínűleg nem egy székhely az agyban, A rásztkór fogalma és oktanáról, 1865. Visszatérő láz, Agyvérbőség különösen vérfogyottaknál, 1885. Egészségügyi közeg-szükséglet a törvényhatóságokban és közegészségügyi közigazgatásban); az Egészségi Tanácsadóban (1866. A kanyaró vagy vereshimlő óvszabályai); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XVII. Bpest, 1875. A közegészségügy a társadalomban); a Pesti Hirlapban (1879. 246. sz. és P. Naplóban 215. Petőfi katonás életéről); a Honban (1879. 211. sz. e. k. Petőfi arczképének kérdéséhez); a Vasárnapi Ujságban (1883. 50. sz. Petőfi beáll katonának, 50. sz. Petőfi gyermekkorából, 1884. Petőfi katonáskodása Sopronban, 34. sz. Ünnepi beszéde a sár-szent-lőrinczi Petőfi-ünnepen, Petőfi mint obsitos, 52. sz. Látogatás öreg Petőfiéknél, 1887. 1. sz. Petőfi mint Pönögei Kis Pál megérkezik Pestre, 1888. 45. sz. Petőfi megkéri Kappel Emiliát); a Koszorúban (1883. Petőfi viszonyáról Szendrey Juliához).

Munkái:

1. Orvostudori értekezés. A szélütés. Pest, 1847.

2. Az orvosi illedelemről. Szegszárd, 1881.

Petrik Bibliogr.

1891: Orvosi Hetilap 50. sz., Budapesti Hirlap 334. sz., Vasárnapi Ujság 49. sz. (Nekr.).

Petőfi Összes munkái. I. 408., VI. 456. l.