Kezdőlap

Schimkó János Theophil István,

orvosdoktor, Sch. István ág. ev. lelkész és Hofmann Mária Krisztina fia, szül. 1785. okt. 22. Podluzsánban (Trencsénm.). 12 éves korában Győrbe került, hol Németh László, az akadémia igazgatója vette pártfogásába. 1800-tól fogva Pozsonyban a felsőbb tanulmányoknak szentelte idejét; itt az öt évi tanfolyam alatt a theologiai tudomány mellett a mathematikával és csillagászattal is foglalkozott. Ezután két évig egy magyar nemes családnál nevelő volt. 1808-ban Ozorra (Trencsénm.) hívták meg papnak. Végre az orvosi pályára határozta el magát és 1811-ben a bécsi egyetemre iratkozott be; Zay Imre gróf szerzett neki évi ösztöndíjat és mások segélyével is 1816-ban bevégezte orvosi tanulmányait és miután a Skaritza Gábor hagyatékából 4000 frtot kapott, 1817. aug. megszerezte az orvosdoktori oklevelet. Mint gyakorló orvos öt évig Pozsonyban működött. Pozsonyból Teschenbe költözött, honnét 1831-ben a kormány Galicziába küldte a cholera tanulmányozására. Teschenben tíz évet töltött el, hol a herczegség főorvosa volt; 1832-ben a znaimi főorvosi állást nyerte el. Miután az ott dühöngött cholera gyógyításában kitűnt, a jobban jövedelmező olmüczi városi főorvosi állásra hívták meg, hol 1864-ig, nyugalomba lépéseig működött. Meghalt 1868. ápr. 21. Pozsonyban.

Munkái:

1. Systematicus officiorum medici conspectus. Viennae, 1817.

2. Tabula exigens diagnosin et therapiam praecipiorum statuum morbosorum generalium. Posonii, 1820.

3. Das Hahnemann'sche System (die homöopathische Heilmethode) in mathematischer und chemisch-geologischer Hinsicht betrachtet und widerlegt. Wien, 1828. (2. kiadás, Teschen, 1829. Francziára fordítva. Petersburg, 1829.).

4. Die Reduction des Goldes aus der Farbflüssigkeit der Goldarbeiter. Znaim, 1832.

5. Die physische Restauration der civilisirten Völker, oder das Nothwendigste über Gesundheit, Nahrungsmittel, Getränke, physische und geistige Kraft. Olmütz, 1836.

6. Pathogenische Beschreibung und zweckmässige Behandlung der Cholera. U. ott, 1837.

7. Beiträge zur Numismatik, besonders zur Erkenntniss der Echtheit der alten Münzen und Gegenstände von Metall, nebst einiger numismatischen Epigrammen. U. ott, 1841.

8. Die für Geist und Körper höchst verderblichen Wirkungen des Branntweins in Beziehung auf Sittlichkeit, Gesundheit und Wohlstand. U. ott, 1845.

9. Der Weltenbau, seine Entstehung und wunderbaren Harmonien. Pupulär dargestellt. Inbegriff der vorzüglichsten astronomischen Entdeckungen. Wien, 1847. Kőnyom. táblával.

10. Politisches Glaubensbekenntniss. 1848.

11. Die Planetenbewohner und ihre aus mathematischen, naturwissenschaftlichen und psychologischen Gründen abgeleitete verschiedene geistige Vollkommenheit, mit besonderer Rücksicht auf des Menschen physischen und geistigen Zustand. Für gebildete Leser aus allen Ständen verfasste Fortsetzung unter dem Titel «Weltenbau» erschienenen Schrift. Im Anhang Verbesserungen und Zusätze zum Weltenbau und ein Inhaltverzeichniss. Olmütz, 1856.

12. Arithmetische und geometrische Harmonien der Zahlen 1 bis 32, als Gegenstück der Harmonie des Sonnensystems. U. ott, 1864.

13. Die asiatische Cholera. Pressburg, 1866.

14. Handbuch der Diätetik, nebst Beiträgen zur praktischen Heilkunde. Wien, 1868. (A szerző életrajzával).

Kézirati munkái: Die Erhaltung des türkischen Reiches durch den Protestantismus (német és török szöveg); Enchiridion medicum (Palacky Ferencz mint pozsonyi tanuló másolta); Die höchsten Angelegenheiten der Menschheit (költemény és próza); Satyrische Gedichte über das Brantweintrinken; Beschreibung der Edelsteine in Gedichten.

Wurzbach, Biogr. Lexikon XXIX. 332. l.

Szinnyei Könyvészete.

Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.