bölcseleti doktor, egyetemi tanár, Sch. Vilmos ág. evang. lelkész-író és Boór Zsuzsánna fia, szül. 1847. aug. 3. Kőszegen (Vasmegye), hol atyja ág. ev. lelkész volt; középiskoláit Kőszegen (I. III. IV.), Modorban (II.) és a soproni lyceumban (1858-66.) végezte. A theologia két első tanfolyamát ugyancsak a soproni lyceumban 1866-1868. végezvén, theologiai tanulmányait hét féléven át a hallei (1868-69., 1871-72., 1872-73.) és a berlini (téli féléven 1869-70) egyetemen folytatta. 1870. husvéttól kezdve 1871. szeptemberig és 1873. szept.-től 1874. aug.-ig br. Prónay Gábor házában nevelő volt. Mint theologiai tanár 1874-77-ben Eperjesen működött, a honnét a philosophiai tanszékre a pozsonyi ág. ev. lyceum hatósága által meghivatván 1877-82-ig a lyceumban és 1882-95. január végeig a pozsonyi theologiai akadémián mint tanár és 1885-től mint igazgató is működött. 1894. febr. a kolozsvári egyetemen nevelési tudományi tanszékére rendes tanárnak neveztetett ki. 1896-ban tiszteleti bölcseletdoktori czímet nyert. 1892 óta választmányi tagja a Prot. Irodalmi Társaságnak.
Czikkei a nagy-enyedi Egyh. és Isk. Szemlében (1880. A «Tao»-ról szóló tan Tchong Yong cz. műben, vallástörténelmi tanulmány); az Ev. Egyh. és Iskolában (1883. Zárbeszédem megvilágosítása); az Ev. Népiskolában (1885. A vallásoktatásról); a Prot. Szemlében (1889. Az új pápás egyház és az új Olaszország, 1899. A lelkészképzésről, különösen Németországban); az Athenaeumban (1893. Aischylos valláserkölcsi világnézete Orestiája alapján, 1903. Kant nevelési elméletéről, 1906-07. Egyetemi tanügyünk irányzatáról, nyolcz czikk); az Otthonunkban (1894. Kossuth, emlékünnepi beszéd); az Erdélyi Muzeumban (1899. A magyar nemzeti egyetem keletkezéséről, 1904. Reformeszmék hazai tanügyünk terén 1846-ban és könyvismertetés); a miniszter megbízásából a millennium alkalmából kiadott műben (A magyarhoni ág. h. evang. ker. egyház tanügye); a M. Paedagogiában (1899. A tanárképzésről, 1904. Középiskolai reformok).
Munkái:
1. Zárbeszéd az 1883. nov. 17. rendezett Luther-ünnepélyen. Pozsony, 1883.
2. Az általános vallástörténet jogosultsága a theologiai intézetben. U. ott, 1886. (Különnyomat a Theol. Akadémia Évkönyvéből. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 30. sz.).
3. Zur Geschichte der theol. Akademie der ev. Gesammtkirche A. C. Ungarns. U. ott, 1891.
4. Beszédek és a theol. akadémia fejlesztésére vonatkozó dolgozatok. U. ott, 1891.
5. Tanügyi törvényjavaslat indokolással az 1891-92. zsinat számára. Kézirat gyanánt 1891.
6. A theologiai akadémia a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerületi közgyűlésen. U. ott, 1893.
7. Az 1893-94. tanévet megnyitó beszéd. Pozsony, 1893.
8. Theologiai Akadémiai Értesítők. U. ott, 1887-1893.
9. Bucsúbeszéd. U. ott, 1895.
10. Paedagogiai dolgozatok. I. kötet. Bpest, 1900. (Ism. Prot. Szemle.) II. kötet. Németországi tanulmányút a gyakorlati tanárképzés ügyében. U. ott, 1904.
11. A nemzeti nevelésről. Bpest, 1902.
12. Jézus Krisztus a nevelés elve. Pozsony, 1903.
13. A theologiai főiskolák érdekében. U. ott, 1903.
14. A doctori czím használása. Véleményes jelentés. Kolozsvár, 1904.
15. Az egyetemi tanárok nyugdíjaztatása ügyében. Véleményes jelentés. U. ott, 1905.
16. Az egyetemi seminariumok. Javslat. U. ott, 1905.
17. Megemlkezés Beyer Jánosról. U. ott, 1905. (Különny. a Theol. Szaklapból).
18. Egyéniség-Személyiség. U. ott, 1906.
19. A kolozsvári tanárképző-intézet feladatáról. Bpest, 1906. (Különnyomat a M. Paedagogiából).
Szerkesztette a pozsonyi Theologiai Akadémiai Értesítőket 1887-94-ig.
Markusovszky Sámuel, A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története. Pozsony 1896. 675. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 967. l. II. Pótkötet 1904. 573. l.
Zoványi, Theol. Ismeretek Tára III. 185. l.
M. Könyvészet 1905.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. 746. l.