Kezdőlap

Schnierer Aladár,

jog- és államtudományok doktora, egyetemi tanár, Schnierer Alajos kir. tanácsos, főharminczados és Hohensterni Bendel Emma fia, szül. 1836-ban Lajta-Bruckban; középiskolai tanulmányait Sopronban és Pesten végezte. Jogot a pesti egyetemen hallgatott. Az ügyvédi diploma elnyerése után a budapesti pénzügyi ügyészség szolgálatába lépett. 1863. a kassai jogakadémián, 1872. a pesti egyetemen lett a büntetőjog és jogbölcselet rendes tanára; miniszteri tanácsos; a jogtudományi államvizsgálat és a II. alapvizsgálat bizottságának tagja; a jog- és államtudományi karnak két ízben dékánja, az egyetemnek volt rectora. Meghalt 1898. decz. 6. Budapesten.

Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1867. A sikkasztásról általán s különösen a talált idegen dolgok jogtalan megtartásáról, Az ölés bűnfogalmának az ujabbkori törvényhozások szerinti megállapítása, 1868. A csalásról és hamisításról, A nyomozó és vádelv jelentősége a bűnvádi eljárásban, 1869. Az örökösödési jog észjogi megállapítása, Észrevételek a kir. Curia egy határozatához, 1870. Adalékok a bűnkisérlet tanához, 1871. A tárgybani tévedés és az elvétés büntetőjoga beszámításáról, 1872. könyvism., 1873. A büntetőjog világtörténeti fejlődésének vázlata, 1875. Büntetőtörvénykönyvi javaslat, 1883. A Btk. 239. §-ához, 1886. könyvism., 1888. Pauler Tivadar, emlékbeszéd, 1892. könyvismeretés, 1893. Az egyetem hivatásáról, 1894. Rectori beszéd); a Jog- és Államtudományi Folyóiratban (1871. A bűnrészességről); a Büntető jog Tárának is munkatársa volt.

Munkái:

1. A büntetőjog általános tanai, tekintettel az újabbkori törvényhozásra. Pest, 1873.

2. Birálatok a magyar büntető-törvénykönyv tervezéséről. Budapest, 1876. (Dárdai Sándor- és Kőrösi Sándorral együtt.)

3. Büntetőjogtan II. kötet. A bűntettek és büntetéseik. A büntetőjog különös része. Tekintettel az újabbkori törvényhozásra és hazai törvényjavaslatunkra. U. ott, 1876.

4. A magyar büntetőtörvény magyarázata. U. ott, 1880.

5. A büntetőjog általános tanai az 1878. V. és 1879. XL. törvényczikkek alapján. U. ott, 1882. (2. átdolg. és bőv. kiadás. U. ott, 1888. és 1893.)

6. A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntetőtörvény (1878. V. t.-cz.) magyarázata. Bpest, 1881. (Átdolgozott s a judicatura tekintetbe vételével bőv. 2. kiadás. U. ott, 1885. A m. tudom. Akadémia által a nagy díjjal kitüntetett munka. Átdolgozott s a judicatura tekintetbe vételével bővített 3. kiad. U. ott, 1893.)

7. Emlékbeszéd dr. Pauler Tivadar fölött. Tartotta... 1887. november 9. U. ott, 1887.

8. Észjogi jegyzet. Előadásai után jegyezte Mayer Gy. U. ott, 1890.

9. Birálati jelentése Doleschall Alfréd magántanári képesítése tárgyában. U. ott, 1892.

10. Az egyetem története 1893-94-ben. Beszéd, melylyel ... az egyetem kormányzatáról lelépett 1894. évi szept. 16. U. ott, 1894.

Petrik Könyvészete és M. Könyvészete 1886-1900.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 967. l. II. Pótlékkötet 1904. 575. l.

Vasárnapi Ujság 1898. 50. sz. arczk. és gyászjelentés.