bölcseleti doktor, kegyes-tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1754. nov. 25. Pozsonyban; miután Bécsben a humaniorákat bevégezte, 1768. okt. a piarista-rendbe lépett; 1777-től fogva Bécsben és Kremsben a rend gymnasiumának minden osztályában tanított. 1798-ban a bécsi szent Anna gymnasiumban a humaniorák felső osztályának tanára volt; 1802. hasonló minőségben az akadémiai gymnasiumba helyezték. 1808. az alsó-ausztriai gymnasiumok kormányzója és aligazgatója, 1816-ban pedig a cs. és kir. convictus igazgatója volt. Meghalt 1820. jan. 20. Bécsben.
Munkája: Gedächtnissverse de generibus, de praeteritis et supinis. Wien, 1819. (A «Quaemaribus»-t foglalja magában.)
Többi 13 munkáját, melyek mind Bécsben jelentek meg, felsorolják: Petrik és Wurzbach.
Arczképe: rézmetszet Eiszner Józseftől.
Oesterreichische National-Encyclopädie. Wien, 1835. IV. 575. l.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXXI. 127. l.
Petrik Bibliogr.