Schuller János György (schulenbergi),
orvosdoktor, tiszteleti udv. tanácsos, Sch. György aranyműves és utazó fia, 1701. nov. 11. Nagy-Szebenben kereszteltetett; tanult hallei, 1725. okt. 10. óta a jenai és 1726-ig a lipcsei egyetemen orvostudományt, bölcseletet, történelmet és jogtudományt; az utóbbi évben doktori oklevelet nyert és 1727-ben visszatért szülővárosába, hol csakhamar nagy népszerűségre tett szert. 1730. jan. 31. fölvették a városi tanácsba; azon év decz. 15. városi tiszti orvos lett. Az Erdélyben újonnan fölállított cs. kir. egészségügyi bizottmányba Lobkowitz herczeg, akkori kormányzó tábornok, meghívta ülnöknek, 1743-ban az udvar tiszteleti tanácsossá nevezte ki, 1748-ban villicus, 1766-ban pedig a rendőri bizottmány elnöke volt. Meghalt 1767. márcz. 11. Becses könyvtárt és természetrajzi gyűjteményt hagyott hátra.
Munkája: Dissertatio inaug. medica de morbo endemio hagymáz, Oder Hitzigen Hautkrankheit addito in fine novo et specifico remedio in hoc morbo patriae usuali. Halae Magdeburg, 1726.
Trausch-Shuller, Schriftsteller-Lexikon IV. 399.