ág. ev. lelkész, Sch. György kántor és Martius Amália fia, szül. 1824. jan. 29. Szász-Sebesen, hol az alsóbb iskolában tanult; 1838-ban Nagy-Szebenbe a főgymnasium II. (költészeti) osztályába, 1842. Segesvárra ment és 1843-ban érettségi vizsgát tett. 1844-től a lipcsei egyetemen tanult, hol 1846. husvétkor végezte be theologiai, philologiai és paedagogiai tanulmányait. Lipcsei tartózkodása alatt a tornázást is elsajátította, melyben kitűnt, úgy, hogy a gyermekeket is tanította a tornázásra. Szász-Sebesre visszatérve, ottan is meghonosította a tornázást, hol 1846. szept. 16. rendes tanítónak alkalmazták az elemi iskolánál. 1848-ban Medgyesen részt vett a szász ifjúsági szövetkezetben, melynek választmányi tagjává választották; ezért a polgári arany emlékérmet kapta. 1854. a szász-sebesi algymnasium igazgatójává nevezték ki. 1869. decz. 15. óta szászvárosi lelkész.
Politikai költeményeket és szépirodalmi dolgozatokat írt az erdélyi német hirlapokba és folyóiratokba; czikkei a szász-sebesi evang. algymnasium Programmjában (1856. Woden, ein Beitrag zur deutschen Mythologie, 1858. Aufgaben der germanistischen Studien in Siebenbürgen, 1862. Über das walachische Volkslied mit einer Auswahl erläuternder Beispiele, 1863. Ueber den in einigen Ortschaften des Sachsenlandes bei Hochzeiten üblichen. «Rösseltanz», 1863. Schulreden, gehalten bei Beginn der Prüfungen 1861-62. und 1862-63. betreff des Baues eines geräumigeren Schulgebäudes, 1867. Ueber alte Begräbnissstätten bei Mühlbach); az Archiv des Ver. f. siebenb. Landeskundeban (N. F. V. Kritik des Märchens vom Rosenmädchen, VI. Über die Heidengräber bei Petersdorf, IX., X. Deutsche Mythen aus siebenbürgisch-sächsischen Quellen); a Siebenbürgisch deutsches Tageblattban (1876. 710-712. sz. Eine Heimstätte aus der Steinzeit). A n.-szebeni új énekeskönyv számára Sch. írta a 42., 72., 173., 223. és 225. sz. dalokat; továbbá: Gottesliebe, Am Neujahrstage és Am Erntedankfeste czímű költeményeknek az új énekeskönyv Andachtsbuchjában szintén ő a szerzője.
Munkái:
1. Gedichte Schässburg, 1858. (2. bőv. kiadás. Hermannstadt, 1896. Ism. Sieb. d. Tagbl. 6918. és Allg. Zeitung München, Beilage 1897. febr. 5.)
2. Siebenbürgisch-sächsische Volkslieder, Sprichwörter, Räthsel, Zauberformeln und Kinderdichtungen. Mit Anmerkungen und Abhandlungen. Hermannstadt, 1865. (Nyom. Prágában.).
3. Seid einig. Abschiedsrede von Mühlbach. Als Manuskript gedruckt 1869.
4. Alboin und Rosimund. Trauerspiel in fünf Aufzügen. Wien, 1884. (2. jav. kiadás. Hermannstadt.) 1884. (Ism. Die sächs. Literatur in der Gegenwart in «Bilder aus d. vaterl: Geschichte». II. 474. 1.; Siebenb. d. Tgbl. 1884. 3194., 3196. sz., 1885. 3474. sz., Norddeutsche Allg. Zeitung 26. 1884.; Post 24. Aug. 1884.)
5. Festrede, gehalten am 30. Mai 1889 bei der feierlichen Enthüllung des zum Andenken an den am 13. Oktober 1479 errungenen Sieg auf dem Brotfelde errichteten Denkmals. U. ott, 1889. (Különnyomat a Siebenbürgisch-deutsches Tageblatt 4712. sz.-ból).
Szerkesztette a szászsebesi ág. ev. algymnasium Programmját 1856-tól 1869-ig.
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon 111. 269., IV. 419. l.