győri püspök, Sch. János herczeg és Oettingen-Wallenstein Eleonora grófnő fia, szül. 1773. máj. 29. Bécsben. Istenfélő szülői ikertestvérével Ferenczczel az egyházi pályára szánták őt. Már 9 éves korában javadalmat kapott a kölni káptalanban, neveltetése azonban továbbra is a szülői házban történt, a hol a bölcseletet több Jézus-társasági pap felügyelete alatt, a theologiát pedig Tobenz Dániel neufchateli kanonok vezetése mellett végezte. 1792-ben a lüttichi káptalan tagjává neveztetett ki. Miután pedig mindezen káptalanok a franczia háborúk alatt feloszlattattak, 1795. salzburgi, 1797. passaui kanonok lett. 1807. június 26. szentelte áldozópappá a salzburgi érsek Bécsben. 1808. máj. 20. iktattatott be esztergomi kanonoknak. Alighogy Nagyszombatba érkezett, hozzáfogott a magyar nyelv és közjog elsajátításához, úgy hogy szóban és írásban folyékonyan fejezte ki magát nyelvünkön és a köz-, valamint az egyházjogban is jártasságra tett szert. 1810. ápr. 17. sasvári főesperessé lépett elő. 1818. szept. a király győri megyés püspökké nevezte ki s 1819. márczius 14. Bécsben püspökké szenteltetett. Meghalt 1821. márcz. 14. Bécsben.
Munkái:
1. Trauungsrede bei Gelegenheit der doppelten Vermählung des Fürsten Alfred von Windischgrätz mit Fürstin Eleonore von Schwarzenberg, und des Fürsten Edauard von Schönburg mit Fürstin Pauline von Schwarzenberg. Tyrnau, 1817.
2. Epistola Pastoralis... ad Clerum et populum suum fidelem, quum dioeceseos gubernationem anno 1819. die 24. mensis Martii auspicaretur. (Jaurini.)
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 471. l.
Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 421. l.