Kezdőlap

Scitovszky János (nagykéri),

országgyűlési képviselő, előbbinek unokaöcscse, (édesatyja Sc. Márton Baranyamegye alispánja, majd követe és főispánja volt), született 1850. máj. 6. Pécsett (Baranyamegye). Gymnasiumi tanulmányait Pesten a piaristák konviktusában, a jogot az egyetemen végezte. Önkéntesi évét a 3. dragonyos-ezrednél szolgálta le; 1872-1875. a nógrádi járás szolgabirája volt; ezen állásáról leköszönve, Nőtincsen gazdálkodott; 1876. vármegyei közigazgatási bizottsági tagnak választatott meg. 1878. első, 1881-ben másodízben választatott meg egyhangúlag a nógrádi kerület országgyűlési képviselőjévé; mint ilyen Apponyi Albert pártjához csatlakozott és közigazgatási, nemkülönben közgazdasági kérdésekben élénk részt vett a párt életében, mígnem 1884-ben alispánná történt megválasztatása után a képviselőségről lemondott. Mint képviselő a mérsékelt ellenzékhez tartozott és a pártnak ő volt a jegyzője. Alispáni állását 1895-ig viselte; kiváló adminisztrátornak bizonyult, megkétszerezte a vármegyei pénztárakat, rendezte a kórházügyet és sokat dolgozott az egyesületi téren is. Tizenkét évi alispánság után, mely alatt a III. oszt. vaskorona-rendet kapta, 1896. a balassa-gyarmati kerületben fellépett, de Latkóczy Imrével szemben kisebbségben maradt. Tevékeny részt vett az országos magyar gazdasági egyesületben, a melynek igazgatósági tagja s közgazdasági alosztályának egyik alelnöke, a m. földhitelintézet nógrádmegyei vidéki választmányának elnöke, a magyar mezőgazdák szövetségének igazgatósági tagja, majd alelnöke, a «Hangya» fogyasztási szövetkezet felügyelő-bizottságának tagja, a felvidéki tót közművelődési egyesületnek választmányi tagja, a nógrádi nemzeti casino, a nógrádmegyei múzeum-egylet másodelnöke, a nógrádmegyei gazdasági egyesület alelnöke és több egyesületnek tiszteletbeli tagja volt. A fusio alkalmával belépett a szabadelvű pártba és ennek programmja alapján az 1901. általános választásokon a nógrádi kerület képviselővé egyhangúlag választotta meg, a nógrádvármegyei ellenzék pedig tiszteletbeli elnökévé. Meghalt 1903. máj. 11-én Budapesten.

Alkalmi beszédei a helyi lapokban, az országgyűlésiek pedig a Naplókban vannak.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 101. l.

Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Budapest, 1901. 356. l.

Agrar-Album 1902. 53. l. arczk.

Budapesti Hirlap 1902. 129. sz.

Vasárnapi Ujság 1902. 11. sz. arczk.