hirlapíró, szül. 1875. június 7. Nagy-Atádon (Somogym.); még gyermekkorában szüleivel Kaposvárra költözött.
Itt tanult és itt kezdte hirlapírói működését 1891-ben a Somogyi Hirlap cz. hetilapnál, melybe humoros tárczákat írt Béry Lajos álnévvel. Budapestre 1892-ben került és a már megszünt Magyar Ujságba írt irodalmi czikkeket; majd Reguly Antal élete és munkássága foglalkoztatta; ekkor az orosz néprajz, földrajz, utóbb pedig az orosz irodalom és közállapotok tanulmányozásába fogott. Ki is utazott 1895-ben Oroszországba és útjáról több czikket írt a Pesti Hirlapba. Ugyanezen évben az Élet cz. hetilapnak munkatársa lett, melybe politikai és tárczaczikkeket írt. Mint hivatásos ujságíró 1897-ben Mikszáth Kálmán Országos Hirlapja szerkesztőségébe lépett; itt a lap megszüntéig 1899. januárjáig dolgozott; azután mint az Esti Ujságnak munkatársa működött; közben (1900) a Pesti Ujságnak segédszerkesztője is volt, de csakhamar visszatért az Esti Ujsághoz. 1900 óta a nemzetiségi politikával, különösen az oláhokkal foglalkozik. Az 1903. évet Bukarestben töltötte, hogy a Romániában élő magyarság állapotát megismerje s egyúttal a Románia és a magyarországi rumének közötti kapcsolatokat is megfigyelje. Bukarestben tartózkodása idején számos politikai czikket írt a magyar és magyar-osztrák dolgokról az Adeverul rumén politikai lapnak és tudósítója volt a Budapesti Hirlapnak és a Pesti Hirlapnak; az említetteken kívül társadalompolitikai s nemzetgazdasági czikkeket írt a Pesti Naplónak, Esti Ujságnak és Magyarországnak; szépirodalmiakat az említett hirlapokba és a Somogyi Hirlap, M. Szó, Uj Idők, M. Geniusz, Ország-Világ és Uj Század cz. hirlapokba; meséket a Kis Lapba, nyelvészetieket a M. Nyelvőrbe; munkatársa volt a Corvina és Könyvkereskedők Lapja czímű szaklapoknak. Több százra megy czikkeinek száma; ezek közül a Könyvkereskedők Lapjában (1894. 18. sz. Tomori Anasztáz, 1895. 9-12. sz. Vázlatok a külföld könyvkereskedelméből); az Ország-Világban (1896. rajz); a Corvinában (1896. 22. szám. Az ezredéves könyvkiállítás); a M. Nyelvőrben (1896. A magyar könyvkereskedelem nyelve, 1899. Kunoss Endre szavai); a Kolozsvári Lapokban (1899. 25. sz. Puskin); a Vasárnapi Ujságban (1903. 47. szám. A román trónörökös családja.) Lefordította Danilevszkij, Családi krónika (1898) cz. regényét és Potapenko, Csehov és több más orosz író elbeszéléseit; fordított ruménből, németből és francziából.
Munkái:
El Párisba! Bpest, 1899. (Útmutató a párisi kiállításra.)
A romániai magyarok élete. Bpest, 1904. (Ism. Vasárnapi Ujság 28. sz.)
A román nemzetiségi politika. U. ott, 1905.
Az Astra nevű oláh közművelődési egyesület ismertetése. U. ott, 1905. (Különny. a Magyar Szövetség Értesítőjéből.)
Szerkesztette A könyv cz. irodalmi hetilapot 1899-ben és a Könyvtári Szemlét 1901-ben Budapesten.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és Szabó László hirlapíró szives közlése.