Kezdőlap

Sebestyén Gyuláné (Stetina Ilona),

állami tanítónőképző-intézeti tanítónő, S. Lipót mérnök (1848-ban honvédőrnagy, Buda ostrománál kitüntette magát) és Lipniczky Erzsébet leánya, szül. 1855. márcz. 27. Nagyváradon; 1881 óta előbbinek neje és 1874 óta máig az Erzsébet nőiskola (áll. polg. tanítónőképző-intézet) tanítónője. A pedagogiai társaság rendes tagja; a Mária Dorothea-egyesületnek megalapításától kezdve tagja, több év óta egyik alelnöke; ez egyesület tanítónői szakosztályának elnöke s évek óta vezeti e szakosztály felolvasó üléseit.

Számos czikket írt a paedagogiai lapokba, különösen a Nemzeti Nőnevelésbe, melyet 1890 óta szerkeszt (ebben czikkei: 1884. Ifjúsági folyóirataink, 1892. A zenetanítónők helyzete, 1901. Wohl Janka, 1906. György Aladár sat.); a Paedagogiai Plutarchba (II. 1887. Kaszner Janka) sat.

Munkái:

Gazdaságtan felsőbb leányiskolák használatára. Bpest, 1888.

Háztartástan polgári leányiskolák használatára. 2. kiadás. U. ott, 1890. (3. k. 1893., 4. k. 1896., 7. k. 1903., azóta 10 kiadást is ért. U. ott.)

Magyar olvasókönyv a polgári leányiskolák I. és II. oszt. számára. U. ott, 1891-92. (2. kiadás. Sajtó alá rendezte Schmidt Gizella, 1904. 3. k. 1907. U. ott.)

A polgári iskolai tanító- és tanítónőképzés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter megbizásából az ezredéves ünnepély alkalmára. U. ott, 1896. (Kiss Áronnal együtt.)

Virágregék. U. ott, 1899. (Filléres Könyvtár 69. Többekkel együtt.)

Faylné-Hentaller Mariska, Magyar Írónőkről. Bpest, 1889. 184. l.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 1019. l.

M. Könyvészet 1902., 1904.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.

Corvina 1907. 25. sz.