kuriai biró, S. Gergely lyceumi jogtanár fia; szül. 1839. decz. Kolozsvárt; középiskolai tanulmányait szülőföldén, a jogi tanfolyamot 1860. Pesten végezte. Mikó Imre gróf, erdélyi kormányzó, 1861. az erdélyi kir. főkormányszékhez fogalmazó-gyakornoknak nevezte ki. 1863-ban a marosvásárhelyi kir. itélőtáblánál ügyvédi oklevelet nyert; ugyanazon évben u. ott törvényszéki biróvá kineveztetvén, az erdélyi korlátnok már 1866. a kir. itélőtáblához szavazattal felruházott előadónak rendelte be. Ez év őszén Kolozs vármegyének főügyésze lett. Az újonnan alakult vármegye törvényhatósági szabályrendeleteinek kidolgozásában részt vett. 1872. a kolozsvári kir. ügyészséghez kir. ügyészszé nevezték ki. 1877. a marosvásárhelyi kir. főügyészség vezetésével is megbizták, a hol azon év utolsó napjaiban kir. főügyész lett. Felépítette szülővárosában Kolozsvárt a javító-intézetet, a marosvásárhelyi és a csik-szeredai kir. törvényszéki fogházakat. Tagja volt a kolozsvári tud. egyetem államvizsgálati, a marosvásárhelyi ügyvédvizsgálati bizottságoknak s igazgatótanácsosa az erdélyi kath. státusnak és főgondnoka a marosvásárhelyi róm. kath. középiskolának. 1886 óta a kir. Kuriának birája, hol büntető- és sajtóügyi előadóként működik. 1900. szept. 17. kuriai másodelnökké nevezték ki.
Kolozsvárott tartózkodása alatt írt alkalmi és szakszerű czikkeket a M. Polgárba s a Jogtudományi Közlönybe saját neve vagy Zetelaki álnév alatt.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 560. l. II. Pótlék 1904. 582. l.