róm. kath. plébános, S. Mihály borbély és Horváth Francziska fia, szül. 1840. jún. 25. Gyöngyösön (Hevesm.); a gymnasium 4 osztályát Gyöngyösön, a többit Egerben végezte; hol, midőn a papi pályára lépett, előljárói 1859-ben a budapesti központi papnevelőbe küldték theologiára s ez alkalommal ügybuzgó tagja, majd elnöke volt a növendék papság magyar egyházirodalmi iskolájának, melynek gyűlésein sok eredeti és fordított költeményét olvasta fel és már ekkor több czikket küldött a kath. irányú lapokba és folyóiratokba. Tanulmányainak végeztével 1862. szept. 6. a papnevelőintézetben tanulmányi felügyelőnek alkalmazták. 1862. szept. 6. fölszenteltetett és 1864-ig különböző helyeken káplánkodott; ekkor egri főegyházi helyettes hitszónokká és 1866. aug. 11. képzőintézeti tanárrá s egyúttal hitoktatóvá és főegyházi hitszónokká nevezte ki főpásztora. Később rendes hitszónok lett, azután 1868. júl. 4. a theologián a szentírási értelmezéstan és héber nyelv, a bölcseleti osztályokban pedig a görög nyelv tanításával lőn megbízva. 1875. jún. 22. búcsúzott el tanári állomásától, hogy szülővárosának óhajára elfoglalja a fölajánlott gyöngyösi plébániát; itt 1875. aug. 14. a kath. gymnasiumhoz érseki biztossá és 1877. okt. 30. gyöngyös-középpatai alesperessé nevezte ki érseke. Az ő érdeme a gyöngyösi kálvária felépíttetése. Meghalt 1881. júl. 20. Gyöngyösön; sírjánál Tapossy Márton tanácsos tartott gyászbeszédet.
Czikkei, elbeszélései és költeményei az Idők Tanújában (1868. Az egyház és állam jogai a házasság körül); a M. Államban (1869. A hierarchia és az autonomia, Az egyház és állam jogviszonya, czikksorozatok); az Egri Népújságban (1872. A pápák birtokáról); az Egri Egyházmegyei Közlönyben (1871. A papság részvéte a képviseleti szervezetben, Úti jegyzetek pap- és tanintézetek köréből); a Gyöngyösben (melynek 1872-80. állandó munkatársa volt S. L. jegy és Vén doctor álnév alatt, 1878. 46-50. sz. Világosvári kincskeresők, 1879. Gyöngyös és vidéke 300 év előtt, Városunk és vidéke Árpádházi okmányai); ezeken kívül írt a hirlapokba százakra menő vezér-, társadalmi-, politikai, szépirodalmi stb. czikkeket és költeményt, Kétpataky álnév alatt a Tanodai Lapokba, Egerbe; M. Államba, Egri Nép-Ujságba, Nótárus álnévvel, a Gyöngyösbe stb. Fordított angolból, francziából, olaszból és németből. Hangjegyre alkalmazott költeményeit a Harmonia és az Egri Dalcsarnok hozták.
Munkái:
A japáni szent vértanúk története, kik huszonhatan 1594-ben Nangasáki városában keresztre feszíttettek. Eger, 1863. (Névtelenül.)
A legbiztosabb hét mennyei zár...
A Sz. László-társulat Egerben ...
Örömvirág Máriássy Gábor püspökké való felszentelése alkalmából. Eger, 1865.
Jézus Krisztus élettörténete, tekintettel a régibb és újabb tévelyekre. Veuillot Lajos után francziából. U. ott, 1865.
A polgári házasság, különös figyelemmel a tárgy jogi részére. U. ott, 1868.
Emlékvirág a m. kir. 49-ik honvédzászlóalj zászlajának felszentelésére. U. ott, 1872.
A nótárus levelei; vagy miért nem boldogul a magyar? Harminczegy tréfás levélben és tizenegy versben a magyar népnek elmondja a nótárus. U. ott, 1872.
Gyászhangok Bartakovics Béla egri érsek halálára. U. ott, 1873.
Bús viszhangok Bartakovics Béla egri érsek elhunyta felett. U. ott, 1873.
Téli olvasmányok vegyes tartalommal. U. ott, 1873.
A nagyvilág csodái az égen. Népszerű csillagtan különös figyelemmel a népünk közt uralkodó babonákra. U. ott, 1873.
Kis világ. A gyermekkor minden életkörülményéhez s felfogási képességéhez mért versecskék gyűjteménye. U. ott, 1874.
Madelaine. Regény, francziából Sandeau Gy. után. Pest, 1874.
Emlékvirág a karczagi rk. egyház százados fennállásának ünnepélyére. Eger, 1875.
Gyöngyös és vidéke története. Gyöngyös, 1881.
Emlékkönyv. Eger, 1865. 286. l.
1881.: Gyöngyös 30. sz. (Ifjú Káplány József), Uj M. Sion 716. l., Irodalmi Szemle 8. sz., Egri Népujság 30. sz., Gyöngyösi Lapok 29. sz., Vasárnapi Ujság 30. sz.
M. Sion 1888. 943. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 217. l. és gyászjelentés.