Kezdőlap

Seffer László,

hirlapíró, Seffer Gusztáv ág. ev. főgymnasiumi tanár és Keblovszky Lujza fia, szül. 1857. jún. 27. Rozsnyón (Gömörm.); középiskoláit szülővárosában, jogot a budapesti egyetemen végezte. Tagja volt az 1876-77. törökbarát mozgalmakat intéző ifjúsági 60-as bizottságnak, jegyzője a bosnyák occupatió ellen tiltakozó országos népgyűlésnek, melynek Pulszky Ferencz volt az elnöke. Ujságírói pályáját 1877-ben kezdte az Egyetértésnél, melynek 12 évig segédszerkesztője volt. A mikor az orosz elleni háborút követelő nagy utczai tüntetésekkor a miniszterelnöki palota megostromlásáért Verhovayt elfogták, az Egyetértésben erről írt vezérczikke miatt Tisza Kálmán miniszterelnök megsértéseért az esküdtbiróság 1878-ban egyévi államfogházra ítélte, a mit Váczon ki is töltött, ama három hét kivételével, a mit a királyi pár ezüstlakodalmakor neki mint egyedüli magyar politikai fogolynak adott amnestiával elengedett. Azután is több sajtópöre volt, melyek mind fölmentéssel végződtek. A Hentzi sírjának Janszki generális által történt megkoszorúzását ő leplezte le az Egyetértésben. A védőerő-vita alatti tüntetéseknek egyik intézője és szitója volt. Része volt a budavári Hentzi-szobor ellen 1895-ben elkövetett merényletben. Titkára volt a Jókai Mór elnöklete alatt 1880-ban alakult hirlapíró-egyesületnek. Az Irányi asztaltársaságnak, a mely hosszú éveken át a fővárosban egyedül volt megerősített alapszabályokkal biró politikai egyesület, s mint ilyen vezette a fővárosi polgárság hazafias mozgalmait, elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Kezdője és meghonosítója volt nálunk azon ujságírási iránynak, mely a riportokra helyezi a fősúlyt. Az Egyetértéstől megválva a Budapest cz. napilapnak lett a főmunkatársa és vezérczikkírója. Az ő eszméje volt, mint a Magyarország segédszerkesztőjének este megjelenő nagy napilap megindítása. A Friss Ujságnak évekig vezérczikkírója volt. A Magyar Hirlapnál 1896 óta működik, több évig mint segédszerkesztő. Mint jogi író tagja volt a Günther Antal igazságügyminiszter által 1907-ben tartott sajtó-enquetnek. 1887 óta szerkesztője, 1906 óta pedig felelős szerkesztője a függetlenségi párt néplapjának a Népzászlójának. Egyik szerzője annak a radikális függetlenségi «új 12 pontnak», melyet az 1848. márczius 15. félszázados évfordulójakor a lovardai népgyülésen a Múzeum lépcsőjéről és a Petőfi-szobor előtt kihirdettek. Kezdője és főrendezője volt a Kossuth Lajos halálának évfordulóján a Kossuth-sírhoz zarándokló gyászmeneteknek és megalapítója az országos Kossuth-társaságnak. A főváros II. ker. függetlenségi pártnak elnöke.

Munkái:

Kossuth Lajos a magyar lanton. U. ott, ...

A pesti vértanúkról. U. ott, 1899.

Tudnivalók a képviselőválasztásra. Budapest, 1905. (2. kiadás 1906. U. ott.)

Írói neve: Sáfár László (L. Magyar Írók XII. köt. 11. lap); Czikkeinél olykor -ff- jegyet szokott használni.

Önéletrajzi adatok.