városi tanácsos és levéltárnok, szül. 1820. július 8. Nagyszebenben; miután szülővárosában a gymnasiumot elvégezte, 1839-43-ig a kolozsvári jogakadémia hallgatója és joggyakornok volt a marosvásárhelyi kir. táblán; azután a berlini egyetem tanulója lett 1845-ig; itten jogi tanulmányain kívül különösen Ranke történelmi előadásai érdekelték. Külföldi tartózkodása alatt utazásokat tett Németországban, különösen a Rajna vidékén, Belgiumban és Hollandiában. Visszatérve hazájába 1845. okt. Nagyszeben városánál lépett hivatalba mint adó-igazoló biztos. 1846 végén Salmen Comes magával vitte titkárnak a kolozsvári országgyűlésre. 1850. ápr. városi aktuarius, három évvel utóbb pedig ideiglenes tanácsos lett; midőn azonban az alkotmányellenes kormány 1854-ben a nagyszebeni városi képviseletet megszüntette és a cs. kir. helytartótanács a nagyszebeni városi hivatalokat mások által töltötte be, S. 1855. január 1. mint segédfogalmazó a bécsi kereskedelmi miniszteriumba lépett, 1856. febr. azonban visszatért szülővárosába és az erdélyi földtehermentesítési bizottságnál fogalmazó és három év mulva kerületi biztos lett. 1861. máj. 10. ismét városi tanácsossá, 1872. aug. 5. pedig városi levéltárnokká választották. Ezen hivatalában egész szenvedélylyel foglalkozott kedvencz tudományával, a történelemmel, és az erdélyi honismertető társaságnak, (mint 1842-től tagja és 1859-től választmányi tagja) szorgalmas munkása, 1865. augusztus hó 3-tól 1869. augusztusig helyettes elnöke is volt. Midőn S. 1861-ben ismét belépett a városi tanácsba, idejének egy részét a város régi levéltárának rendezésére fordította, hol több mint 2000 régi ismeretlen okiratot, ezek közt egy becses számadási töredéket a XIV. századból fedezett fel. Meghalt 1875. jan. Nagyszebenben.
Czikkei az Archiv für Landeskundeban (N. F. VI. Zur Geschichte der Hermannstädter Münzkammer, VIII. Georg Schulers Beschreibung einer Reise nach Java 1696-1699., X. Die Brüderschaft des h. Leichnams in Hermannstadt, Eine neu aufgefundene Urkunde von 1394. XI. Das älteste Hermannstädter Kirchenbuch, Zwei Rechnungsfragmente von 1370. und 1413., Nachtrag zu «die Brüderschaft des h. Leichnams», XII. Die Hermannstädter Plebane, Oberbeamten und Notäre, XIII. Aktenmässige Beiträge zur Geschichte Siebenbürgens im 18. Jahrhundert); a Transsilvaniaban (II. 1862. Die ältesten Klausenburger Goldschmiedzunftartikel in Bielz, Das goldene Kreuz Johann Sigismund Zápolyas, Der Kirchenschatz zu Heltau. Eine wahre Begebenheit, III. 1863. Das Inventarium der Hermannstädter Stadtapotheke von 1531 und 1580, Die Provinzialrechnung des Nikolaus Russe von 1467., Das Hermannstädter Steuerverzeichnis von 1458. und 1468., Das Bürgerspital in Hermannstadt im Jahre 1528., Statuta civitatis Cibiniensis von 1609.); a Magazinban (Kronstadt, 1860. N. F. II. Aus einem alten Hausbuch); a Sächs. Hausfreundban (Kronstadt, 1864. Die deutschen Einwanderungen in Siebenbürgen von König Geysa II., 1865. Politik und Liebe. Historische Erzählung); a Siebenb. Volks-Kalenderben (1866-68., 1870-72. 1874. Ausgestorbene Originale aus dem siebenbürgischen Sachsenlande und sächsische Typen); a Siebenbürgisch-Deutsches Wochenblattnak is munkatársa volt.
Munkái:
Die Stadt Hermannstadt. Eine historische Skizze. Mit einen Plan und einer Ansicht Hermannstadts aus dem 17. Jahrhundert. Hermannstadt, 1859.
Umrisse zur Geschichte der Hermannstädter Kaufmannsgilde ... U. ott, 1860.
Kulturhistorische Novellen aus dem Siebenbürger Sachsenlande. U. ott, 1866-67. Három kötet.
Strassburg am Marosch. Belehrendes und Unterhaltendes aus der Vergangenheit dieses Städtchens. U. ott, 1866.
Hermannstädter Lokal-Statuten. U. ott, 1869. (S. kiadó előszavával.)
Akten und Daten über die gesetzliche Stellung und der Wirkungskreis der sächsischen Nations-Universität. U. ott, 1870.
Die Michelsberger Burg. U. ott, 1870. (Névtelenül.)
Kéziratai a nagy-szebeni Bruckenthal-Múzeumba kerültek (felsorolja Schuller, Schriftsteller-Lexikon IV. 431. 1.).
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon III. 284., IV. 429. l.
Budapesti Közlöny 1875. 19. sz. (Nekr.)
Archiv für Landeskunde N. F. XIII. (Denkrede G. D. Teutsch's auf Seivert.)
Allg. d. Biogr. XXXIII. 665. l. (G. D. Teutsch.)
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.