Sennyei Pál (kis-sennyei báró),
val. b. titkos tanácsos, kir. tárnokmester, a m. tud. Akadémia igazgatósági tagja, S. Károly b. cs. és kir. kamarás és Nádasdy Erzsébet grófnő fia, szül. 1824. ápr. 24. Budán; a szülői házban nevelkedett, jogi tanulmányait Kassán végezte; 1841. Zemplén vármegye tiszt. aljegyzője lett, 1842. tiszt. főjegyző, a honnét a m. kir. helytartótanácshoz titkárnak neveztetett ki. E hivatalt csakhamar (1846) a m. kir. udvari kanczellária tiszt. elnöki titkárságával cserélte fel, közben elnyerte a kir. kamarási méltóságot is. Az 1847-48. országgyűlésen mint Zemplén vármegye első követe vett részt és az országgyűlés több ülésén mint a legitimitás híve emelt szót. 1848. okt. lemondott. Az alkotmányos harcz ideje alatt és ennek leveretése után a magánéletbe visszavonulva élt, s a közügyekkel csak annyiban foglalkozott, hogy neki is része volt azon emlékiratok szerkesztésében, melyeket a konzervativ párttagok időközönkint a király elé terjesztettek az 1848 előtti alkotmány visszaállítása érdekében. 1853. márcz. 16. a m. tudom. Akadémia igazgató tanácsának tagjává választotta. 1860-ban az októberi diploma kibocsátása után ismét a közélet terére lépett s míg a provizorium korszaka be nem következett, a budai m. kir. helytartótanács alelnöke volt. A provizorium alatt ismét visszavonulva élt 1865. júliusig a mikor m. kir. főtárnokmesterré neveztetett ki; mint ilyen, a nádori szék betöltetlen maradván, a m. kir. helytartótanács elnöki tisztét is viselte. Politikai álláspontjánál fogva, mely szerint az 1848. alkotmány ellen foglalt állást, az alkotmány visszaállításakor 1867. febr. 17-én a tárnoki méltóságról lemondott s ekkor a Lipót-rend nagykeresztjét kapta s előbbi állásának czímét is megtartotta. Ezután is tevékeny részt vett az országgyűlési tárgyalásokban, többször felszólalva, különösen valahányszor a konzervativ párt és a kormányférfiak hazafias érzelme kétségbe vonatott (1866. ápr. 18. felsőházi ülés, 1875. január 29. képviselőházi ülés). A korona bizalmát később is megtartotta, sőt 1877. február., midőn Tisza Kálmán lemondott, kormányalakítással is megbizatott, a mi azonban nem sikerült neki. Ezután egyidőre tüdőbaja miatt visszavonult a politikai élettől, de csakhamar ismét visszatért arra, midőn Pozsony város I. kerülete egyhangúlag képviselőjévé választotta meg; azonban betegeskedése miatt csak egy czikluson tartotta meg mandátumát. 1885. a főrendiház elnökévé (az ő vezetése alatt ment végbe a főrendiház reformja) és országbiróvá neveztetett ki s e méltóságot viselte 1888. január 3. bekövetkezett haláláig.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Czikke a Gazdasági Lapokban (1853. 48. sz. Hegyaljai borkereskedő-társulat ügyében).
Munkája: A képviselőházban 1875. jan. 29-én tartott beszéde. Bpest, 1875.
Arczképe: kőnyomat Marastonitól.
Hazánk és a Külföld 1865. 31. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1865. 41. sz. arczk., 1872. 12. sz. arczk., 1884. 50. sz., 1888. 2. sz. arczk.
Ország Tükre 1865. 31. sz. arczk. (Marastoni rajza, kőny.)
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 145., 149., Pótlék-kötet 356. l.
Családi Kör 1865. 52. sz. arczk.
Országgyűlési Emlékkönyv. Pest, 1867. 81. l. arczk. (Farkas Albert.)
Országgyűlési Naptár 1866. II. 148. l. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 1. sz. arczk., 9. sz. arczk., 1872. 42. sz. arczk.
Magyar Mágnások életrajza és arczképe. Pest, 1866. II. 3. lap. kőny. arczk.
Országgyűlési Arczképcsarnok Pest, 1867. arczk.
Jó Barát 1869. 20., 22., 23. l. arczk.
Értekezés a kath. Congressusból. Pest, 1871. 2. l.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXIV. 123. l. (Külföldi repertóriummal.)
Báró Sennyey Pál és gróf Apponyi Albert. Irta egy magyar conservativ. Bpest, 1884.
Petrik Könyvészete.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Főrendiház. Bpest, 1887. 137. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 1055. l. (Désy Lajos.)
1888: Nemzet 4-6. sz. (Kónyi M.), P. Napló 4., 5., 6., 11. sz. (S. gyermekkorából.), M. Állam 4-6. sz., Egyetértés 4., 5., P. Hirlap 5., Fővárosi Lapok 4., 5., Budapesti Hirlap 4., 6. sz.